30 éves korban megtanulni olvasni, teljesen átformálja az agyat

A olvasás még annyira újnak számít az emberi evolúció történelmében, hogy ‘olvasási terület’ még nem létezik a génjeinkben.

Egyfajta újrahasznosítási folyamat történik az agyunkban, amikor megtanulunk olvasni: Azok a területek amelyek a komplex tárgyak – mint az arcok – felismeréséért felelős részek megváltoznak, hogy képesek legyenek a betűket egy összefüggő nyelvé alakítani. Így a vizuális agyi rendszer egy része átalakul, hogy kapcsolatot hozzon létre a vizuális és a nyelvi rendszer között.

“Eddig azt feltételezték, hogy ezek a változások az agykéregre korlátozódnak, ami arról ismeretes, hogy gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz,” mondta Falk Huettig, a projekt vezetője a Pszicholingvisztikai Max Planck Intézettől.

Az intézet kutatói egy nemzetközi együttműködés keretében felfedezték, hogy milyen változás történik a teljesen írástudatlan felnőtt aggyal, ha megtanul írni és olvasni. Az eddigi feltevésekkel szemben a változás az agy sokkal mélyebb részeit is érintette – a talamuszt és a agytörzset. Ezzel a relatíve újnak számító emberi írás az agy evolúciós szempontból igen ősi részeit is érinti, ami már például az egereknél és más emlősöknél is már jelen van.

“Azt láttuk hogy az úgynevezett colliculi superiores – az agytörzs egy része – és a pulvinar – ami a talamuszban található – aktivitása összhangba került a elsődleges látókéreggel,” mondta Michael Skeide, a tanulmány első szerzője. “A talamusz és az agytörzs ezen mély részei segítenek az elsődleges látókéregnek, hogy kiszűrje a fontos információkat a vizuális jelek áradatából, mielőtt még tudatosan észlelnénk azokat. Érdekes módon minél jobb a két agyi terület közötti időzítés annál hatékonyabban olvasunk. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezek az agyi rendszerek finomítanak a kommunikációjukon ahogy a tanuló egyre hozzáértőbb lesz az olvasásban. Ez megmagyárazhatja, hogy a tapasztalt olvasók miért navigálnak hatékonyabban a szövegben.”

A kutatócsapat az eredményeit Indiában érte el – ahol az írástudatlanság 39%. A szegénység még továbbra is határt szab az oktatásnak India több részén és ez fokozottan érinti a nőket. Így a kutatás szinte összes résztvevője a harmincas éveiben lévő nő volt. Az oktatásuk elején, a legtöbbjük képtelen volt akárcsak egy Hindi írásjel megfejtésére is. A Hindi, India egyik hivatalos nyelve és összetett karaktereken alapul, amik betűk helyet önálló szótagok. A részvevőknek mindössze 6 hónapra volt szüksége, hogy elérjék az első osztályosokra jellemző írási és olvasási szintet.

“Ez a növekedés rendkívüli,” mondta Huettig. “Amíg nagyon nehéz számunkra megtanulni egy új nyelvet, látszólag sokkal egyszerűbb megtanulni olvasni. A felnőtt agy lenyűgözően flexibilisnek bizonyul.”

A kutatók a résztvevőket India több területéről gyűjtötték össze, így ellensúlyozva a részvevőket érő szociális hatások szerepét. Az önkéntesek teljesítménye nem csak a írástudatlan felnőtteknek nyújt új reményeket, hanem a diszlexia lehetséges okaira is új fényt vet. A diszlexia egyik lehetséges okának korábban a talamusz működési zavarát gondolták.

“Mivel rájöttünk, hogy már egy pár hónapos olvasási képzés is alapjaiban módosítja a talamuszt, ezért meg kell vizsgálnunk ezt a hipotézist,” mondta Skeide.

Az is elképzelhető, hogy az érintett emberek agya más aktivitást mutat a talamuszban mivel a vizuális rendszerük kevésbé képzett mint a tapasztalt olvasóké. Ez azt jelenti, hogy ezek a rendellenességek csak akkor lehetnek a diszlexia okai, ha már az iskolás kor előtt megjelennek.

“Ezért csak olyan tanulmányok deríthetnek fényt az olvasási nehézségek eredetére, ami az írás és olvasás megtanulása előtt kezdi nyomon követni a gyereket és ezt utána több évig folytatja,” mondat Huettig .

Forrás: sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás