A fraktális vetés minták, központi irányítás nélkül is optimális betakarítást eredményeznek

Bali híres rizs teraszai, amikor fentről tekintünk le rájuk, egy színes mozaikot alkotnak, mivel a gazdák egy része szinkronban, mások viszont össze vissza vetnek. A létrejött töredezett minták ritkának számítanak az emberek által készített rendszerekben, azonban mégis optimális betakarításhoz vezetnek, átfogó tervezés nélkül.

Hogy megértsék a balinéz rizs farmerek hogyan hozzák meg a döntésiket a vetéskor, a Stephen Lansing (a Nanyang Technológiai Intézettől), és Stefan Thurner (a Bécsi Orvostudományi Egyetemtől)  által vezetett kutatócsapat két változót modellezett le: a víz elérhetőségét és a kártevők által okozott pusztítást. A fentebb lakó farmereknél előnyt jelent a vízhez való állandó hozzáférés, amíg a lentieknek a fenti farmerek időbeosztásához kell igazodniuk.

Itt jönnek a képbe a kártevők. Amikor a gazdák különböző időben vetnek a kártevők könnyen átjuthatnak az egyik mezőről a másikra, azonban ha szinkronban vetnek, a kártevők vízbe fulladnak, ezzel csökkentve az általuk okozott pusztítást. Azonban mivel a víz nem érhető el mindenki számára ugyanabban az időben, ezért jelennek meg a töredezett vetési minták, amik szinte maximális hozamot hoznak.

“A lenyűgöző az, hogy ez az optimális helyzet központi tervezés vagy koordináció nélkül valósul meg. A farmerek helyileg állnak kapcsolatban és önálló, szabad döntéseket hoznak, ennek ellenére a rendszer mégis optimálisan működik,” mondta Lansing. “Ami tudományosan izgalmas ebben, hogy ez kontrasztba van a köznép tragédiájával, ahol a globális optimumot azért nem érik el mert mindenki a saját haszna maximalizálásra törekszik.”

Műhold felvételekből az is kiderült, hogy a vetési minták fraktál szerűvé vállnak.

“A töredezett minták gyakoriak a természetes rendszereknél, de aránylag ritkák az ember által készítettekben,” mondta Thurner. “Ez az elrendezés teszi a rendszert ellenállóbbá.”

A térbeli mintákat az ökoszisztémában egy önszerveződő folyamat hozza létre ami az élőlények és a fizikai környezetük közti kölcsönhatásból fakad.

“Az ezeréves balinéz rizs teraszok mintáit is egy kölcsönhatás hozza létre, a farmer döntései és az ökológia között, aminek hatására a lokális döntések globális szabályozássá állnak össze” mondta Lansing. “A mi modellünk mutatja meg először hogy az emberi és a természetes rendszerek összekapcsolása is kiválthat önszervező kritikusságot.”

A balinéz rizsföldek lehetnek az első példái annak, hogy megfelelő körülmények között elérhető egy fenntartható állapot, ami mindenki számára ideális, annak ellenére hogy mindenki önállóan hoz döntéseket.

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás