A gyapjas mamuttal a genetikai összeomlás végezhetett

A Mamutok kihalásuk előtt olyan hátrányos genetikai mutációkat halmoztak fel, ami akár a kinézetüket és a viselkedésüket is befolyásolhatta.

A gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) közel 10 000 éve tűnt el az észak-amerikai és szibériai élőhelyéről, viszont több kisebb csapat képes volt túlélni az elszórt szigeteken, nagyjából 4 000 évvel ezelőttig.  Rebekah Rogers és Montgomery Slatkin a Kalifornia Egyetem kutatói összehasonlították több 45 000 éves szibériai mamut genomját (a mamutok száma ekkor még 12 000 példány körül mozgott).  Ezeket a genomokat egy 4 300 éves maradványból származó mintával is összevetették, ami korábban a Jeges tenger Wrangel szigetén lakott, nagyjából 300 társával együtt.

A kutatók, a szükséges gének hiánya mellett több káros mutációt is találtak a szigetlakó mamut genomjában,  mint a régebbi szárazföldi fajtájánál. Ezek a mutációk befolyással lehettek az állatok viselkedésére, a szaglásuk minőségére és a szőrük is a megszokotthoz képest egy selymesebb, áttetsző bundává válhatott. Ezek a változások a mamutok teljes kihalásához vezethettek.

A tanulmány kiemeli, hogy a genetikai mutációk veszélye miatt, a kisméretű izolált populációk nem elegendőek egy veszélyeztetett faj megmentésére.

Forrás: journals.plos.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás