A halak viselkedését a szemükben élő paraziták irányítják

Egy a hal szemében gyakran előforduló parazita lehet a hajtóerő, a halak viselkedése mögött.

Amíg a parazita fiatal, igyekszik segíteni a halat a ragadozók elkerülésében, azonban amint felnő, mindent megtesz, hogy a halat megegye egy madár, melynek szervezetében ezután szaporodni tud majd folytatva az életciklust.

A szem métely – Diplostomum pseudospathaceum – életciklusa három állatfajban folyik. Először a paraziták a madarak emésztőrendszerében párzanak és lerakják tojásaikat, amik ezután a madár ürülékével távoznak. A tojások kikelnek a vízben és a friss lárvák édesvízi csigákat keresnek, hogy megfertőzzék őket. A lárvák növekednek és sokasodnak a csiga belsejében és amikor elérték a megfelelő nagyságot kiszabadulnak és felkutatják következő gazdatestüket, a halakat. A paraziták áthatolnak a hal bőrén és felúsznak a szemlencséjébe hogy elrejtőzzenek és ott folytassák növekedésüket. A halat ezután megeszi egy madár és a körforgás folytatódik.

Sok olyan parazitát ismerünk már, amelyek képesek az állatok viselkedésének a befolyásolására. Az egyik ilyen a Toxoplasma gondii, aminek hatására az egerek elveszítik a macskáktól való félelmüket – amikben ez a faj folytatja szaporodását.

Egy 2015-ös tanulmányban, Mikhail Gopko, a Severtsov Ökológiai Intézettől, munkatársaival fejletlen lárvákkal fertőzött meg halakat és összehasonlították őket egészséges társaikkal. A fertőzött halak kevésbé aktívan úsztak, ezzel nehezebbé téve az észrevételüket és megnehezítve a hálóval történő elkapásukat, mint fertőzetlen társaik.

Most ugyanez a csapat megvizsgálta a szivárványos pisztrángokat, melyek szem mételyei már felnőtt korba léptek – készen állva madarakban történő szaporodásra. A csapat azt találta hogy a mételyek fiatalkori viselkedésével szemben a halak most aktívabban viselkedtek fertőzetlen társaikhoz képest és lényegesen több időt töltöttek a víz felszínéhez közel.

Mindkét változás megkönnyíti a halakra vadászó madarak dolgát. Amikor a halak egy a madártámadást szimuláltak egy árnyékot vetve a tartály fölé, az egészséges halak mozdulatlanokká váltak, a fertőzöttek ezzel szemben viszont folytatták korábbi mozgásukat.

A csapat szerint a tanulmány jól szemlélteti, hogy a métely fejlettségi kora hogyan hat a gazdatest viselkedésére.

“A fiatal paraziták még túl ártatlanok, hogy megfertőzzék a következő gazdatestüket,” mondta Gopko. “Így a céljuk az, hogy megvédjék a halat amiben élnek. A felnőtt paraziták viszont már készek szaporodni és ezért a madarak beleibe kell jutniuk.”

Néhány korábbi tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fertőzött halak viselkedésében történő változásért a megromlott látásuk lehet a felelős, azonban az új tanulmány szerzői szerint ez nem magyarázná az ellentétes hatást a fiatal és a felnőtt mételyek között.

Azt is megvizsgálták, hogy mi van akkor ha egy halban felnőtt és fiatal mételyek is egyszerre jelen vannak. Ezek a halak úgy viselkedtek mintha csak a felnőtt mételyek lennének bennük, ezzel megmutatta, hogy érdekütközésnél a felnőtt paraziták az egyértelmű nyertesek.

Forrás: springer.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás