A hatodik tömeges kipusztulás határán vagyunk, de van még remény

Képzeljünk el, hogy búvárként hátrahagyjuk az oxigén tartályunkat merülés közben, vagy hegymászóként a köteleinket mászás közben, esetleg ejtőernyősként a gépből való kiugrás után az ejtőernyőt kinyitás helyett elhajítjuk.

A Minnesota és a McGill Egyetem kutatói szerint az emberek jelenleg épp ezt teszik a Földdel, egyre nagyobb lábnyomot hagyva és nem véve figyelembe a más élőlényekre gyakorolt hatásunkat. Mivel függünk a növényektől és az állatoktól – élelem, menedék, tiszta levegő, víz és még több más módon is -, ezért bármit teszünk amivel megnehezítjük az életüket, az ránk is vissza fog hatni.

De szerencsére a tanulmány írói szerint még nincs minden veszve, és megfelelő stratégiával a folyamat még visszafordítható lehet.

Forest Isbell, a Minnesota Egyetemről, és Andrew Gonzalez, a McGill Egyetem biológusa, összesen nyolc országból gyűjtöttek maguk köré egy csapatot hogy áttekintsék mit tudunk és mire kell még rájönnünk az élőhelyek elpusztítása, a túlvadászat, az idegen fajok betelepítése és más biodiverzitásra hatást gyakoroló emberi tevékenységek kapcsán. Ezen felül a tanulmány más korábbi munkákat is összefoglalt, hogy a biodiverzitás csökkenésének milyen hatásai vannak – például a fafajok diverzitásának a csökkenése egy erdőben negatívan hat a fakitermelésre is.

A bizonyítékok nyomán a kutatók kiszámolták, hogy a Föld összes országa által a környezet védelmére költött pénze is csak a veszteségek tizedét képes megakadályozni, elodázni – ezzel azt a következtetést vonták le, hogy a fajok védelmére költött további pénz nemcsak a biodiverzitás csökkenését segítené féken tartani, de gazdasági előnyei is lehetnek.

“Az emberi tevékenység hajtja előre a Föld történelmének hatodik tömeges kipusztulását, annak ellenére, hogy az élőlények diverzitása rengeteg előnyt jelent az embereknek, mint az erdők fái, az állatok takarmánya a mezőségeken és az óceánokból és folyókból származó halak,” mondta Isbell, a tanulmány fő szerzője. “Bölcs dolog lenne többet fektetni a biodiverzitás megőrzésébe.”

 

“A biodiverzitásnak fontos szerepe van az UN Fenntartható Fejlődés Céljaiban, amiknek a célja az emberi jóllét hosszútávú biztosítása,” mondta Gonzalez.

Egy másik tanulmányban David Tilman, az USA-ból, Egyesült királyságból és Dél-Afrikából jövő munkatársaival megvizsgálta hogyan változik az emberek által okozott fenyegetés a biodiverzitásra a népesség és a GDP növekedésével. 2060-ra a Föld népessége a becslések szerint nagyjából 3,2 milliárddal nőhet – nagyrészt Afrika területén – és az életminőség javulásával, a természeti erőforrások kizsákmányolása és ezzel a fajok kipusztításának veszélye is hatalmas méreteket ölthet.

A csapat azonban azt találta, hogy a mezőgazdaság hatásfokának javításával, az étrendünkben lévő állati fehérjék csökkentésével, stratégiailag az élelemnek megfelelő legtermelékenyebb terület használatával és a túlvadászat és orvvadászat megakadályozásával drámaian lecsökkenthető a kihalások üteme.

“A szabályok és a cselekedeteink, amiket meghonosítunk fogják meghatározni, hogy melyik és mennyi faj fogja túlélni a jelen kor környezeti változásait,” írta Tilman. “Előrelátással és kellő időben történő cselekedetekkel, ezek a célok elérhetőek lehetnek.”

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás