A Hubble egy egyedi égitestet fedezett fel a Naprendszerben

A NASA és a Hubble Űrteleszkóp segítségével, egy németek által vezetett csillagász csapat szokatlan égitestet fedezett fel a Mars és Jupiter közötti aszteroida övben. Pontosabban két olyan aszteroidát figyeltek meg amelyek egymás körül keringenek és üstökösökhöz hasonló viselkedést mutatnak, például, hogy hosszú fénycsíkot húznak maguk után. Ez az első ismert bináris aszteroida, ami üstökösként is besorolható.

2016 szeptemberében a 288P aszteroida elrepült a Nap mellett és elég közel került a Földhöz, hogy a csillagászok képesek legyenek egy közelebbi pillantást vetni rá.

288P-ről készült felvételek megmutatták, hogy valójában nem egy égitestről van szó hanem kettőről, amelyek közel ugyanakkora méretűek és tömegűek, és nagyjából 100 kilométeres távolságban keringenek egymás körül. A felfedezés önmagában is nagy jelentőségű, mivel az egymás körül keringő testek tömegét meg tudják határozni. Azonban a rendszer érdekes aktivitást mutatott.

“A nagy csillag közelségéből származó meleg miatt kialakuló jég szublimáció nyomait észleltük, ami nagyban hasonlítot arra ahogyan az üstökösök farka jön létre,” magyarázta Jessica Agarwal, a kutatást végző csapat vezetője és a felfedezésről készülő tanulmány első szerzője. “Így a 288P az első olyan bináris aszteroida, ami főövi üstökös is egyben.”

Ezeknek a főövi üstökösök – a Mars és Jupiter közötti aszteroida övekben keringő üstökösök – eredetének és fejlődésének a megértése még sok újat mondhat a Naprendszer létrejöttéről. Az egyik ilyen kérdés amit az üstökösök megválaszolhatnak, hogy hogyan került víz a Földre. Mivel eddig nagyon kevés a 288P-hez hasonló rendszert figyeltek meg, ezért a további vizsgálatuk nagy jelentőségű lehet.

A 288P jellemzői – a két test nagy távolsága, közel azonos mérete és az üstökösszerű viselkedésük – egyedivé teszik a rendszert a Naprendszer többi eddig megfigyelt bináris aszteroidáihoz képest és a rendszer aktivitása annak múltjáról is elmond valamit.

“A felszíni jég képtelen fennmaradni az aszteroida övben a Naprendszer kezdetétől fogva, de több milliárd évig védheti azt, egy mindössze néhány méter vastag hőálló köpeny,” mondta Agarwal.

Így a tudósok arra következtetnek, hogy a 288P csak nagyjából 5000 éve vált bináris rendszerré.

“A 288P keletkezésének legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy a gyors forgás következtében széttört,” mondta Agarwal. “Ezután a két töredék a szublimációs nyomaték miatt eltávolodott egymástól.”

A tény, hogy a 288P ennyire eltér az összes eddig észlelt bináris aszteroidától, felvet pár további kérdést azzal kapcsolatban is, hogy nem véletlen egybeesés miatt jöttek össze ezek az egyedi tulajdonságok. De mivel a 288P felfedezése is csak a szerencsének volt köszönhető ezért valószínű, hogy sokáig az egyetlen példa lesz erre a viselkedésre, ezzel megnehezítve a kérdések megválaszolását.

Forrás: spacetelescope.org [pdf]h

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.