A Jupiter lehet a Naprendszer legöregebb bolygója

Egy nemzetközi csillagászcsoport felfedezései alapján a Jupiter a Naprendszerünk legöregebb bolygója.

Vas meteoritok volfrám és molibdén izotópjainak a vizsgálatával a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium és a Institut für Planetologie kutatóiból összeálló csapat azt találta, hogy a meteoritok két különböző csillagköd forrásból jöttek létre, amik a Naprendszer keletkezése után 1-4 millió évvel különállva léteztek.

“A legvalószínűbb mechanizmusa ennek a hatékony szeparációnak, hogy a Jupiter létrejötte egy gátat hozott létre a korongon (a csillagból érkező gáz és por) és ezzel meggátolta a két oldal között az anyagok áthaladását,” mondta Thomas Kruijer, a tanulmány vezetője. “A Jupiter a legöregebb bolygó a Naprendszerben, és szilárd magja jóval a csillagköd gáz eloszlása előtt alakult ki.”

A Jupiter a legmasszívabb bolygó a Naprendszerben és a korának az ismerete kulcsfontosságú lehet a rendszer fejlődésének pontosabb megértésében. Már korábban is úgy gondolták hogy a Jupiter nagyon korán jött létre, de eddig még nem határozták meg a kialakulásának az időpontját ilyen pontosan.

“Nincsenek semmilyen mintáink a Jupiterből (szembe más égitestekkel, mint a holdak vagy aszteroidák),” mondta Kruijer. “A tanulmányunkban meteoritokból származó izotóp lenyomatokat használtunk, hogy kikövetkeztessük a Jupiter korát.”

Ezeknek az izotópoknak a vizsgálat megmutatta, hogy a Jupiter szilárd magja a Naprendszer történelmének kezdetétől mindössze 1 millió évvel később jött létre, ezzel a legöregebbé téve a bolygót a sorban. A Jupiter miatt létrejött gát arra is magyarázatot jelenthet hogy a rendszerben miért nem jött létre egy szuper-föld – a Földnél nagyobb tömegű exobolygó.

A csapat azt is kiderítette hogy a Jupiter magja 1 millió év alatt a Föld tömegének 20 szorosára nőtt és ez egészen 50 Föld méretig folytatódott 3-4 millió évvel a Naprendszer kialakulását követően.

Korábbi elképzelések szerint a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások magjuk 10-20 Föld méret elérése után kezdte el felhalmozni a gázt maga körül. Így a gázóriások magjának még a csillagköd – a fiatal csillagot körülvevő gázkorong – eloszlása előtt kellet létrejönnie.

“A méréseink megmutatták hogy a Jupiter növekedése végigkövethető a meteoritok eltérő ‘genetikai’ örökségével és kialakulásuknak idejével,” mondta Kruijer.

A meteoritok nagyrészt a Mars és a Jupiter közötti aszteroida övből származnak. Eredetileg ezek a kis égitestek valószínűleg egymástól jelentős távolságra jöttek létre és csak a gázoriások gravitációjának a hatására szóródtak szét a mostani módon.

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás