A kevés alvás növeli az Alzheimer kórt okozó fehérje termelését

A felmérések szerint az emberek harmada nem alszik eleget, aminek egy új kutatás szerint az Alzheimer kór kialakulásában is szerepe lehet.

A Washington Egyetem Orvosi karának kutatói kapcsolatot találtak a krónikus rossz alvás és a kognitív leépülés között. A magyarázatuk szerint az éjjel ébren maradt agy több amiloid béta fehérjét termel, – aminek szerepe van az Alzheimer kór kialakulásában – ezzel meghaladva azt a mennyiséget, amitől még a szervezet teljesen meg tudna szabadulni. A fehérjék szintjének emelkedése pedig valószínűleg egy láncreakciót vált ki az agyban, aminek végterméke a demencia kialakulása.

“Ez a tanulmány a legegyértelműbb demonstrációja annak, hogy az emberek alvásában történő zavarok az Alzheimer kór kockázatának növekedéséhez vezethetnek az amiloid béta mechanizmusain keresztül,” mondta Randall Bateman, a tanulmány rangidős szerzője. “A tanulmány megmutatta, hogy az alvás megvonás alatti amiloid béta túltermelésnek lehet köszönhető.”

Az adatok szerint több mint 5 millió amerikai szenved Alzheimer kórban – ami folyamatos emlékezet vesztéssel és kognitív leépüléssel jár együtt. A kutatócsapatnak sikerült megmutatni, hogy az alvásmegvonással nő az amiloid béta fehérje koncentrációja, viszont az nem derült ki, hogy ez pontosan miért is történik.

A kutatók nyolc 30 és 60 év közötti sem alvási, sem eddig kognitív problémákkal nem küzdő embert vizsgáltak meg. A résztvevőket véletlenszerűen három csoportra osztották;  az egyik csoport tagjainak normálisan, bármilyen segédeszköz nélkül át kellet aludniuk az éjszakát, a második csoport tagjainak nem volt szabad aludniuk, a harmadik csoport tagjainak pedig nátrium-oxibát bevétele után kellet elaludniuk – ami egy alvászavar kezelésére használt gyógyszer, ami meghosszabbítja az alvás álomtalan szakaszát, ami jobb kipihentségi érzetet kelt felébredés után.

A résztvevőket minden esetben 36 órás megfigyelés alatt tartották a kísérlet alatt, ami során a kutatók minden két órában mintát vettek az agyi és gerincvelő folyadékból – ezzel megfigyelve, hogy az amiloid béta szintek hogyan változnak a nap és az egyre nagyobb fáradtság folyamán.

Mindegyik résztvevő a kísérletet követően 6 hónappal visszatért, hogy egy másik csoport tagjaként újra elvégezze a kísérletet, a résztvevők közül négyen mind a három csoportot végigcsinálták. —-Ugyanazoknak az embereknek a különböző körülmények között történő vizsgálata statisztikailag erősíti az amiloid béta szintek mért változását.

Az alvástól megvont önkénteseknél 25-30 százalékkal magasabb volt az amiloid béta szint mint azoknál, akik végigaludták az éjszakát. A kialvatlan éjszaka utáni az amiloid béta szintek megközelítették azt a szintet, amit azoknál az embereknél mértek, akiknél genetikai okokból fiatal korukban is kialakulhat az Alzheimer kór.

“Nem szeretném ha bárki azt gondolná, hogy egy egyetemi áttanult éjszaka után Alzheimer kórossá válnak,” tette hozzá Brendan Lucey, a tanulmány egyik szerzője. “Egy éjszakának valószínűleg nincs hatása az Alzheimernek való kitettségre. Mi igazából a krónikus alvási problémákkal küzdők miatt aggódunk.”

A becslések alapján 50-70 millió azoknak az amerikai felnőtteknek a száma, akiknek problémát okoz jól kialudni magukat.  Például az alvási apnoe vagy a nyugtalan láb szindróma, olyan rendellenességek, amik megzavarják a betegek pihenését, azonban mások csak egyszerűen igyekeznek minél többet kihozni a napból, a munkájuk vagy egyéb feladataik miatt.

Amikor az amiloid béta szint tartósan magas az agyban, a fehérje elkezd plaketteket alkotni. Ezek a plakettek sérülést okoznak a körülöttük lévő neuronokban és ezzel pusztító agyi változások hullámát indíthatják el. Az Alzheimeres emberek agya ilyen plakettekkel van tele.

Az amiloid béta a normális agyműködés részeként létrejövő melléktermék. A kutatók rájöttek, hogy az ébren maradó emberek agya az éjszaka során is folytatja az amilodi béta kiválasztást – amíg az alvók agya lényegesen kevesebbet termel. Azonban attól függetlenül hogy éber vagy alvó, az agy folyamatosan igyekszik eltakarítani a fehérjét, így kialvatlan időszak megnövekedett termelése megemeli a fehérje koncentrációját is – mivel az agy nem képes lépést tartani a takarításban.

“Az alvás hiány hatásának pontos megértése az agyi amiloid béta koncentrációjára segíthet irányt mutatni a kezelés terén történő jövőbeli kutatásoknak,” mondta Lucey. “Ez az információ segíthet abban hogy kitaláljuk hogyan csökkenthetjük az amiloid béta lerakódásokat az idő előrehaladtával, azoknál az embereknél, akik krónikus alvászavarral küzdenek.”

A vizsgálat során a gyógyszer használatának nem volt hatása az amiloid béta szintre, összehasonlítva a normálisan alvó önkéntesek szintjeivel.

“Egészséges kipihent felnőtteket vizsgáltunk,” mondta Lucey. “Ez arra utal, hogyha már most is eleget alszunk, akkor a gyógyszerek segítségével nyert több alvás nem jelent előnyt.”

A kutatók szerint további kísérletekre van szükség, hogy kiderítsék az alvászavarokkal küzdők alvásának javításával csökkenthetők e az amiloid béta szintek – és ezáltal csökkenthető az Alzheimer kór kockázata.

Forrás: onlinelibrary.wiley.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.