A kivi madarak elveszíthetik látásukat

Nem minden madárnak van szüksége a látásra. Új-Zélandon egyre több egészséges, azonban vak kivimadarat találnak.

Ezek a röpképtelen éjszakai madarak a tudósok szerint abba az irányba fejlődnek, hogy elveszítsék látásukat. A vak kivik látszólag képesek túlélni a többi érzékszervük használatával, ezzel azt sugallva, hogy a jó látás fenntartása számukra felesleges energiapazarlás.

A vak madarakat akkor fedezték fel, amikor az Új-Zélandtól délre fekvő sziget, Okarito erdejében végeztek felmérést 160 okaritói barna kivin (Apteryx rowi).

“A madarak túlnyomó részénél találtunk valamilyen formájú látási elváltozást,” mondta Alan Tennyson, a Te Papa Tongarewa Múzeumtól. “A harmaduknak voltak látási problémái.”

Azonban a legnagyobb meglepetést három teljesen vak madár felfedezése jelentette.

“A tökéletes fizikai állapotú teljesen vak madarak felfedezése teljesen lenyűgöző volt,” mondta Christopher Murphy, A Kalifornia Egyetemről. “Nem ismerünk más olyan madarat, aminek szabadon élő vak populációja lenne,” mondta Tennyson, azonban sok más állatfaj, mint a vakondok és a barlangi halak szintén nélkülözik a látást. “A látás nem létfontosságú az összes állatnál.”

A felfedezés segíthet abban, hogy jobban megértsük a fajok pontosan hogyan is veszítik el a látásukat – és ezzel a visszafejlődés folyamatát is.

A legvalószínűbb magyarázat szerint a kiviknek az élőhelyükből és az életvitelükből kifolyólag nincs szüksége a látásra – a madarak éjszakai életet folytatnak, az élőhelyükön sok az élelem és nincsenek ragadozók, leszámítva behozott állatokat, mint a hermelinek.

“A kivik röpképtelenek és általánosan éjszakai életet folytatnak és nagyon jó szaglással, hallással és tapintással vannak megáldva. Így a látás nem szükséges a túlélésükhöz, legalábbis nem minden egyednél,” mondta Tennyson.

Más kutatók szerint a Sonic hedgehog nevű gén lehet felelős a látás elvesztéséért. Ez a gén fontos szerepet játszik az állatok fejlődésében és már más látásukat elvesztett állatoknál is felfedezték, mint például a mexikói vak barlangi hal.

A gén valószínűleg feljavítja a kivik hosszú csőrének szaglási és tapintási képességét a látás rovására.

“A szemek romlása valószínűleg ‘járulékos kár’ a madarak éjszakai, fénytelen élőhelyükhöz való alkalmazkodásban, amihez a működőképes szemek nem szükségesek,” mondta Stanley Sessions, a Hartwick Egyetemről. “Ez a legvalószínűbb ötletünk arra, hogy mi is történik a madarakkal.”

“A vak okaritói barna kivik jó lehetőséget jelentenek arra, hogy megvizsgáljuk a látószervrendszer fejlődését és változását,” mondta Tennyson.

Azonban a madarak ritkasága – mindössze 400 vadon élő példány – és veszélyeztetettsége megnehezítheti ennek a vizsgálatát.

Forrás: bmcbiol.biomedcentral.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.