A kukorica jobb ételként mint üzemanyagként

A kukoricát nem csak élelemként termelik, hanem egyre fontosabb szerepe van mint megújuló energiaforrás. Azonban a megújuló bioüzemanyagok rejtett gazdasági és környezeti problémákat hoznak magukkal, és emiatt a kérdés hogy a kukorica jobb célokat szolgál e ételként mint üzemanyagként, már az etanol használatának széleskörű elterjedése óta borzolja a kedélyeket.

Most először a Illinois Egyetem kutatói összegyűjtötték és összehasonlították a problémákat mind gazdasági mind pedig az egész termelésre kifejtett hatására, hogy kiderítsék a kukoricát tényleg megéri e bioüzemanyagként használni.

Az NSF által finanszírozott tanulmánysorozatban – ami a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását vizsgálja – aminek keretében az Illinois csapat megvizsgálta az úgynevezett kritikus zóna szolgáltatás nevű technikával megvizsgálta milyen hatást gyakorol a kukorica a környezetre.

“A kritikus zóna a terület azon áteresztő rétege, ami a felszínhez közel a vegetáció tetejétől a talajvízig húzódik,” mondta Praveen Kumar, az egyetem polgári és környezeti tervezés professzora. “Az emberi energia és erőforrás, amiket a mezőgazdasági termelésbe fektetünk megváltoztatja ennek a kritikus zónának az összetételét, ezt mi át tudjuk konvertálni társadalmi költséggé.”

Hogy összehasonlítsák a kukoricatermelés és az abból történő étel vagy bioüzemanyag előállítás energiahatékonyságát és és környezeti hatásait, a kutatók számba vettek minden erőforrást, ami szükséges a kukorica előállításához és feldolgozásához. Majd ezeket az erőforrásokat kiértékelték gazdasági és környezeti hatásaik alapján.

“Rengeteg absztrakt elgondolást kell figyelembe vennünk, ha az ember által okozott hatásról akarunk beszélni a mezőgazdasági területek kritikus zónájára,” mondta Meredith Richardson, a tanulmány társzerzője.

A tudósok rengeteg különböző tényezőt figyelembe vettek a vizsgálat alatt, hogy minél pontosabban meghatározzák mennyi energiába is kerül a mezőgazdasági területek fenntartása és a kukorica valamilyen formában történő feldolgozása. A csapat ezután számszerűsítette a környezeti előnyöket és hatásokat – mint a légkörre és a vízminőségre gyakorolt hatást és a kukorica társadalmi értékét.

Pénzügyi szempontból az eredmények szerint az USA-ban az ételként hasznosított kukorica hektáronként 1492 dollár hasznot hoz, szemben a bioüzemanyag-termelésre használt kukoricával, ami hektáronként 10 dollár veszteséget jelent a társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe véve.

“Az egyik kulcsfontosságú tényező a talajban keresendő,” mondta Richardson.

A tanulmány rövid és hosszútávú hatásokat is figyelembe vett, mint amilyen a tápanyag raktározás a talajban.

“Azt találtuk hogy a környezeti hatások nagy része a talaj tápanyag ingadozásából ered. A talaj szerepét gyakran figyelmen kívül hagyják az ilyen értékeléseknél, és a terület kritikus zónának való tekintése rákényszerített minket, hogy ezt is figyelembe vegyük,” mondta Richardson.

“A kukorica felhasználása mint tüzelőanyag forrás, egyszerű útnak tűnik a megújuló energiaforrásokhoz vezető úton,” mondta Richard Yuretich, az NSF program egyik igazgatója. “Azonban ez a tanulmány megmutatja, hogy a környezeti költségek túl magasak és az előnyök kevesebbek mintha ételként használnánk a kukoricát.”

Forrás: wiley.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás