A kutatók azonosították a szinesztézia egy meglepően általános formáját

Nagyjából a világnépesség 4,4 %-a tapasztalja meg a szinesztézia nevű betegséget, aminél az agy összekeveri az érzékszervi információkat és például a szagokat hangokká alakítja, vagy a számokat és betűket ízekké és színekké.

A tudósok most felfedezték a szinesztézia egy új, sokkal elterjedtebb formáját.Egy kis létszámú kísérletben minden ötödik résztvevőnek feltűnt, hogy ’hallja’ a mozgást. Ez feljavította a képességüket, hogy a villódzó fények között különböző mintákat ismerjenek fel.

A szinesztézia egy ritka, de tág neurológiai jelenség, aminél az egyik érzékszerv neurológiai útvonalának a stimulálása egy másodlagos útvonalat is stimulál.

Szóval, amíg az egyik szinesztéziás ember az ablak szó elolvasása közben marhahús ízét érzi, addig egy másik egy bizonyos zenei hangjegyet kéknek érzékel – rengeteg érzékszervi variáció összejöhet attól függően, hogy mi folyik az agyban.

Most úgy néz ki, hogy ezek a furcsa jelenségek a szinesztéziának, nem az összes formái – csak a legszembetűnőbbek.

A Londoni Egyetem kutatóinak új tanulmánya alapján az derül ki, hogy a neurológiai felcserélődéseket sokkal több ember tapasztalja meg, csak ezek annyira aprók, hogy fel sem figyelünk rájuk.

Sokan tapasztalunk hasonlókat, csak magunktól nem ismerjük fel,” mondta Elliot Freeman, kognitív neurológus és a kutatás vezetője.

Freeman elhatározta, hogy kivizsgálja a jelenséget, aminél az emberek a mozgás látását valamilyen belső hangokkal kötik össze.

Szóval, ha például egy teljesen néma ventilátort figyelünk, elképzelhető hogy az agyunk előállít egy apró búgó zajt, vagy éppen a képernyőn átsuhanó köröket egy kis „huss!” hang kíséri.

Így nézhet ki egy nem szinesztéziás számára a hallás-mozgás szinesztézia:

A hallás-mozgás szinesztézia eddig még csupán egyszer jelent meg a tudományos szakirodalomban, szóval Freeman és csapata 40 önkéntest gyűjtött össze hogy megismételjék a hatást.

Az önkénteseket megkérték, hogy nézzék és hallgassák a két Morze kód szerű klipet – az egyiket különböző halható felvillanások sorozata, a másikat pedig villódzó fények mintái kísérték.Először arra kérték őket, hogy nézzenek meg több párokba rendezett villódzó fényes klipet és hasonlítsák össze a két párt és állapítsák meg, hogy a minták azonosak vagy eltérőek.

A részvevőket arra is megkérték, hogyha hallanak bármilyen hangot, ami a fényjelenséget kíséri, azt jelezzék és a kutatók kikérdezték őket arról, hogy milyen hangokat hallanak.A kutatók meglepetésére a résztvevők 22 %-a hallott valamilyen hangot a villódzó fények nézése közben, és ezek a résztvevők a minták azonosításában is jobban teljesítettek a többieknél.

Az adataim azt mutatják két fajta ember van,” mondta Freeman. „Azok akik tudatosan generálják a hangot és azok aki akiknél ez próbálkozás nélkül is jelen van.

A kutatás arra utal, hogy van valamiféle kapcsolat a fény mozgása és a sorozatok pontosabb azonosítása között, mivel az agy a vizuális képeket hangként is elraktározza, ezért a résztvevők további információhoz jutva tudják követni a ritmust.

Próbáljátok ki a videót lejjebb magatokon is. Mennyivel egyszerűbb lenne azonosítani a mintákat a villogáskor hangot is adnának?

Következőnek a résztvevőknek más klip párokat kellet végignézniük, amiket már enyhe hanghatások is kísértek, és ugyanúgy meg kellet mondaniuk melyik párok az azonosak és melyek nem.

De a csavar az volt, hogy voltak olyan klipek, amiknél a hangok nem kísérték a villanásokat tökéletesen.

A kutatók azt találták, hogy azok, akik hallották a mozgást az első kísérletnél – és emiatt jobban is teljesítettek azon – a jelenlegi kísérletnél rosszabbul teljesítettek, amikor a halható csipogást lényegtelen villanások kísérték.Ezen a ponton még nem tudni biztosan, hogy ez miért van így, de valószínűleg a válasz az, hogy amíg az első kísérletnél az extra információ hasznos volt addig a másodiknál pont, hogy zavaró.

Hogy tisztázzuk a dolgokat, ez a mintaméret még nagyon kicsi ahhoz és a kísérlet eredménye sziklaszilárd legyen azon a téren, hogy mégis pontosan az emberek mekkora részét érintheti a hatás.

További munkára lesz szükség, hogy kiderüljön ez a trend nagyobb eltérőbb csoportoknál is fennáll e, és a szándékos hanggenerálás önbevallásos módon történő jelentésén is van még mit dolgoznia a csapatnak.További kutatássokkal megérthetjük majd, hogy az emberi agy hogyan is párosítja és különbözteti meg a különböző érzékelt jeleket, és a neurológiai folyamatokat, amik miatt látunk, hallunk érzünk szagokat és érzékeljük a dolgokat, amik vallójában nincsenek is ott.

A felfedezés hogy ez a ’hallás-mozgás’ jelenség sokkal elterjedtebb, mint a többi szinesztézia fajta, elképzelhető hogy a hangok és vizuális képek közötti erős természetes kapcsolat miatt van,” javasolja Freeman.

A tanulmány a Consciousness and Cognition jelent meg.

Forráswww.sciencealert.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás