Megtalálták az emberi sejtek ‘belső óráját’

Egy kutatócsapat felfedezte az emberi sejtek belső óráját. Ez a felfedezés új lehetőségeket jelenthet az élet alkotóelemeinek vizsgálatában és a betegségek tanulmányozásában.

“Korábban, a sejt életciklusán belüli pontos idejét csak a halott sejt tanulmányozásával lehetett meghatározni,” magyarázta Alexandra Zidovska, a felfedezésről készült tanulmány rangidős szerzője a New York Egyetemről. “Azonban ezzel a felfedezéssel, ami megmutatja, hogy a sejtmag gyors ingadozása csökken a sejt életciklusának előrehaladtával, kiterjeszthetjük az ismereteinket az egészséges és a beteg emberi sejtekre is. “

A tanulmány, amiben az NYU-tól Fang-Yi Chu és Shannon Haley is közreműködött, azt tűzte ki céljául, hogy meghatározza a sejtmag változásait a sejt életciklusán keresztül.

Azt már korábban is ismerték, hogy a sejtmag alakja és mérete lényeges változásokon esik át a sejt élete folyamán, az viszont eddig kérdéses volt, hogy ez a méretváltozás rövid idő elteltével is kimutatható e. Ennek nagyrészt technikai korlátai voltak, amelyek nem tették lehetővé ilyen pontos mérések végrehajtását élő sejteken.

A tudósok ezért az egyik legkorszerűbbnek számító fluoreszcenciamikroszkópot vetettek be, amivel képesek voltak megfigyelni a rendkívül kicsi és nagyon gyors változásokat az élő sejtek magjában.

Felfedezték, hogy az emberi sejtek magjai egy korábban ismeretlen módon mozognak – a sejtmag fala vibrál pár másodperces intervallumokban és az alakváltozás gyorsasága csökken a sejt életciklusának előrehaladtával. Ezen felül ez az első olyan mozgásbeli változás ami a sejt életciklusával szimmetrikusan változik.

“Ez a folyamat egy belső óraként is használható a sejteknél, amivel meghatározható, hogy a sejt az életciklusának melyik szakaszában van,” mondta Zidovska. “Ismerjük már, hogy sejtmag kültakarójának felépítésbeli és működésbeli hibái több fejlődési és örökletes betegséget okoznak, mint a kardiomiopátia, az izomsorvadás és a rák. A sejtmag alakjának fluktuációjának jobb megértése segíthet jobban megérteni a sejtmag kültakarójának az egészségre és betegségekre gyakorolt hatását.”

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás