A lávamezők és vulkánkitörések légkört adtak a korai Holdnak

3,5 milliárd évvel ezelőtt még egy légkör vehette körül a Holdat, amiből ma már csak apró foszlányok maradtak meg. Új számítások szerint ezt a légkört vulkáni kitöréseknek köszönhette az égitest és az eltűnéséhez több mint 70 millió évre volt szükség.

A csillagászok sokáig úgy gondolták, hogy a Hold teljesen száraz, azonban nem olyan régen kiderült, hogy az újszülött Holdat egy magma óceán borította, ami 4,5 milliárd évvel ezelőtt forró nátrium és szilikon gázokat bocsátott ki, amelyek egy rövid életű légkört alkottak. Most viszont úgy néz ki létrejött egy második légkör is, egy 3,5 milliárd évvel ezelőtti esemény során, ami nagy kitöréseket követően elárasztott egy hatalmas krátert és ezzel létrehozta a Mare Imbrium lávamezőt a Hold közelebbi oldalán.

Már közel egy évtizede folyó kutatásban újra megvizsgálták az Apollo küldetés során begyűjtött vulkáni üvegben rejlő illékony anyagokat. Az üveg a sötét holdi medencékből származik és vulkáni kitörésekre utal 3,8 és 3,1 milliárd évvel ezelőttről, ami jelentős mennyiségű gázkibocsátással járt együtt.

Most viszont Debra Needham és David Kring, a Hold és Bolygó Intézettől, kiszámolták a kibocsátást a láva becsült mennyisége alapján. A legnagyobb kibocsátásnál 10 billió tonna gáz szabadult fel 5,3 millió köbkilométernyi lávával együtt, ami feltöltötte az Imbrium medencét. Ez a Hold légköri nyomását a mai földi nyomás 1%-ára emelhette – vagy összehasonlításképpen a marsi légkör sűrűségének 1,5-szeresére.

“Bármilyen hőmérsékleti fokozatok is jöttek létre a holdfelszínen, az szelet is hozott magával,” mondta Needham.

A felszíni por akár homokviharokat is okozhatott a Holdon, azonban 70 millió éven belül a gáz vagy megszökött vagy megfagyott az égitest sarkpontjain. A szélre utaló jelek az azóta eltelt rendkívül hosszú idő miatt tűnhettek el, hátrahagyva a mai holdfelszínt.

James Day, a Scripps Óceántani Intézettől, szerint ezek a légköri folyamatok felelősek azért, hogy a víz és más illékony anyagok hogyan oszlanak el a Hold felszínén és miért hiányoznak a belsejéből. Ennek a folyamatnak a további vizsgálata abban is segíthet, hogy jobban megértsük hogyan is alakul ki egy égitest légköre.

Forrás: sciencedirect.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.