A lusta hangyáknak is van szerepük a kolóniában

Általában a szorgos az első jelző, ami eszünkbe jut a hangyákkal kapcsolatban, azonban az Arizona Egyetem biológusainak 2015-ös tanulmánya megmutatta, hogy a “dolgozók” jelentős része valójában a nap folyamán nem csinál semmit.

“Ők valójában csak ücsörögnek,” mondta Daniel Charbonneau, aki doktori munkáját a lusta hangyák viselkedésének vizsgálatára szentelte. “És amikor a semmin kívül bármit csinálnak, az házimunka a bolyban, az utódok vagy más dolgozók ápolása.”

Laborban tartott hangya kolóniák megfigyelésével a kutatók rájöttek, hogy a rovarok 40%-a nagyrészt inaktív – ezt valamilyen szinten módosítja az éppen aktuális évszak, a kolónia és a fajta is. A kutatók által vizsgált Temnothorax rugatulus hangyák valójában nem különlegesek, mivel hasonló viselkedési formákat figyeltek meg más szociális rovaroknál – például a méheknél – is. Az erről készült tanulmányt még 2015-ben adták ki, akkor azonban még nem ismerték az inaktív “dolgozó” hordák szerepét a közösségben.

Most az új tanulmányukban megmutatják, hogy az inaktív hangyák valójában tartalék munkaerőként szolgálnak. Amikor eltávolították a legaktívabb dolgozók 20%-át, egy héten belül a helyüket a “lusta” hangyák egy része vette át, akik fokozatosan növelték aktivitásukat és idővel elérték a kieső hangyák aktivitását.

“Ez arra utal, hogy a kolónia az aktívabb dolgozóinak elvesztését úgy oldja meg, hogy azokat kevésbé aktívakkal váltják le,” mondta Charbonneau.

“Már hosszú ideje sejtettük, hogy a ‘lusta’ hangyák munkaerő felváltására szolgálnak,” mondta Anna Dornhaus, a tanulmány társszerzője, “azonban ez csak egy feltevés volt és kísérletileg eddig nem lett bizonyítva.”

Más kutatók arra is gondoltak, hogy ezek a hangyák élő ételforrásként is szolgálhatnak és a tojásaikat megehetik a társaik. Charbonneau és csapata az alternatív feltevések közül többet is megvizsgált úgy, hogy a kolóniai hangyáit egyesével megjelölték és nyomon követték őket videofelvételeken.

“Festékpontokkal jelöltük meg őket,” magyarázta Charbonneau. “Egy a fejen, egy a toron és kettő a potrohon. A színek és az elhelyezésük kombinációjával azonosíthatóak az egyedek, így nyomon tudjuk őket követni a videofelvételeken.”

Arizónában a kutatáshoz használt hangyafajok kolóniái magasabb pontokon is megtalálhatóak – például a tucsoni Lemmon Hegyen. Mivel ezeket az állatokat ritkán vizsgálták a vadonban, ezért az élettörténetükről keveset tudunk.

“Nem tudjuk, hogy a természetes élőhelyükön milyen gyorsan cserélődik a populációjuk,” mondta Charbonneau, “de nem kell sok ahhoz, hogy a kolónia rengeteg dolgozót veszítsen el. Mivel akár több mint öt évig is élhetnek ezért át kell vészelniük a teleket, amik évszakonként rengeteg dolgozó életét követelik.”

A videóvizsgálatok szerint a kolóniai demográfiája négy fő csoportra oszlik: inaktív lusta hangyák; az olyan dolgozók akik idejük nagyrészt a boly körül töltik; gyűjtögetők, akik a gyűjtögetésért és a külső véd-művek kiépítéséért felelősek; és a dajkák, akiknek az utódok felnevelése a feladata.

A kutatók megfigyelték, hogy a lusta hangyák potroha duzzadtabb , ami utalhat arra hogy “élő éléskamrákként” is viselkednek, azonban még további vizsgálatokra van szükség, mert elképzelhető, hogy mindössze az életvitelükből adódik.

Hogy kiderítsék mi történik akkor, ha eltávolítják az inaktív hangyák jelentős részét, a kutatók eltávolították a legkevésbé aktív hangyák 20%-át. Az eredmények szerint az aktív hangyákkal szemben, ezeket a hangyákat nem váltották fel a társaik.

“Ez azt jelenti, hogy a dolgozók nem váltanak a másik csoportokból, hogy pótolják az ‘inaktív’ dolgozókat,” vonták le a következtetést a tanulmány szerzői. A nagyobb cégek raktáraihoz hasonlóan, amik a megnövekedett keresletet hivatottak ellensúlyozni, és a munkaközvetítő ügynökségek, akik a kritikus időben munkaerőt kölcsönöznek a cégeknek, “a probléma amivel minden ilyen rendszernek szembe kell néznie, hogy hogy lehet optimálisan megszervezni a tartalék munkaerőt úgy, hogy ezek a tartalékok minimális költséggel fenntarthatóak legyenek.”

“A spekulációim szerint: Mivel a fiatal dolgozók a kolónia legsebezhetőbb tagjai ezért logikus, hogy óvatosak és inaktívak legyenek,” mondta Charbonneau. “És mivel a petefészkük a legaktívabb, ezért petéket raknak le és amíg ezt teszik élelmet is raktározhatnak. Amikor a kolónia dolgozókat veszít el, logikus hogy olyan hangyák veszik át a helyüket, amik amúgy nem leterheltek.”

Forrás: journals.plos.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás