A méhkenyérrel etetett méh lárváknak semmi esélye hogy királynőkké váljanak

Egy egyszerű étkezés elég ahhoz, hogy eldöntsék a mézelő méh lárváinak sorsát. Úgy néz ki, hogy az ételükben lévő virágoktól származó genetikai töredékek irányítják a méhek sorsát.

Amikor a női nemű lárvákat méhpempővel etetik, amit más méhek választanak ki, azoknak megnő a teste és termékeny királynőkké fejlődnek. Azonban a legtöbb lárvát a pollen és a nektár keverékéből összeálló méhkenyérrel etetik. Ezek a lárvák kisebb testű steril dolgozókká fejlődnek.

Xi Chen, a Nanjing Egyetemről, munkatársaival rájött, hogy a méhkenyér sok kis méretű RNS töredéket – mikroRNS – tartalmaz. Ezek a töredékek irányítják a gének kifejezését és a növényeknél a levelek és a virágok létrehozásának folyamatát vezénylik.

“A növények felhasználnak bizonyos miRNS-eket, hogy befolyásolják a méretét, morfológiáját, színét és a fejlődését a virágaiknak,” mondta Chen. “Ezek a virág karakterisztikák segítik a méheket a pollengyűjtésben, aminek az a következménye, hogy sok miRNS kerül a lárvák etetésére használt méhkenyérbe.

A kutatók pollent, mézet, méhpempőt és méhkenyeret gyűjtöttek több kaptárból és megmérték azok menyi miRNS-t tartalmaznak és azt találták, hogy a pollenben és a méhkenyérben lényegesen több van mint a méhpempőben.

A kutatók ezután méh lárvákat neveltek laboratóriumi körülmények között úgy, hogy azok a nagy miRNS-t tartalmazó méhkenyeret kapták. A lárvák ebben az esetben dolgozókká fejlődtek kisebb súllyal és mérettel.

A kutatók közelebbről megvizsgálták a miRNS-t és arra jutottak hogy a 16 leggyakoribb képes lehet 96 méh génhez kötődni, amiknek egy részének a fejlődésben van szerepe. Az egyik ilyen gén az amTOR volt, ami a királynőknél sokkal aktívabb. További vizsgálatok során rájöttek hogy a miR162a nevű miRNS meggátolja az amTOR működését.

Azonban amikor a lárváknak csak a miR162a-ból adtak a fejlődésük nem hosszabbodott meg. Ezzel azt sugallva, hogy nem csak ez a miRNS játszik szerepet ebben a folyamatban.

A tudósok ezeknek a hatásokat nem figyelték meg a méhpempővel etetett lárváknál, akik ezek szerint nincsenek kitéve a növényi miRNS-ek befolyásának.

De vajon miért van az, hogy épp a növényi miRNS-eknek van ilyen fontos szerepe egy másik faj fejlődésére?

A kutatók szerint ez azért lehet mivel a méhek és a növények már hosszú ideje kölcsönösen hasznos módon együtt fejlődnek, aminek részét képezheti a növényi miRNS is.

“Amikor a mézelő méhek pollen gyűjtenek, hogy élelemmel lássák el az egész kolóniát, más növényeket is beporoznak; emellett pedig miRNS-t adnak hozzá, hogy stabilizálják a méh kolóniákat,” mondta Chen.

Azonban nem mindenki ért egyet ezzel az elképzeléssel.

“Én nem hiszem, hogy a növénynek haszna származna abból, hogy részt vesz a rovarok fejlődésének irányításában,” mondta Diana Wheeler, az Arizona Egyetemről. “A legegyszerűbb magyarázat szerintem az, hogy a miRNS az étel minőségét jelzi. Azért hat az amTOR-ra mivel annak szerepe van az inzulin jelző útvonalakban.”

Forrás: journals.plos.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás