A neandervölgyiek már ismerhették az antibiotikumot és a fájdalomcsillapítót

Mekkora különbséget jelenthet 1 000 kilométer? A mai Belgium területén élő neandervölgyiek nagy élvezetet leltek a húsban, azonban az észak spanyolországi területeken élők, látszólag egy szinte teljesen növényeken alapuló étrenden éltek.

Ezt a tényt egy új DNS vizsgálat tárta fel, ami emellett arról is beszámol, hogy a beteg neandervölgyiek önmagukat kezelték a természetben előforduló fájdalomcsillapítók és antibiotikumok felhasználásával, és hogy nagy hasonlóságot mutatnak a szájukban lévő bakteriumok, a homosapiensek szájában lévőkkel, amik elképzelhető, hogy csók útján cseréltek helyet.

A neandervölgyiek nem adtak túl sokat a szájhigiéniára – ami igen szerencsés a tudományos vizsgálatokra nézve. Idővel a fogakon felhalmozódott a plakett, ami fogköveket alkotott, és ezek még több tízezer év távlatában is megőrződtek.

Kutatók már korábban vizsgáltak hasonló őskori emberszabásúaktól származó fogköveket ételmaradék után kutatva, hogy betekintést kapjanak az előemberek étrendjébe. Most Laura Weyrich, az Adelaide Egyetemről, munkatársaival kimutatták, hogy a fogkövek tartalmaznak ősi DNS-t, ami felfedheti, hogy mivel táplálkoztak a neandervölgyiek és hogy milyen baktériumok éltek a szájukban.

A csapat összesen 3 neandervölgyi maradványra koncentrált – kettő 48 000 éves maradványt a spanyol El Sidrón ásatási területről míg a harmadik 39 000 éves maradványt a belga Spy nevű lelőhelyről származik. A spy-i maradványok vizsgálata azt mutatta, hogy az ottani neandervölgyiek szívesen fogyasztottak gyapjas rinocéroszt, birkát és gombákat – de növényeket egyáltalán nem. Az el sidróni neandervölgyiek viszont sokkal szerényebben étkeztek: mohák, kérgek és gombák kerültek az étlapjukra – és látszólag nem fogyasztottak húst.

Vegetáriánus kannibálok?

“Ez a felfedezés nagyon meglepő volt a számunkra,” mondta Weyrich. “Az általános feltevés mindig is az volt hogy a neandervölgyiek étrendjét szinte csak a hús képezte. Ezért az, hogy az el sidróni egyedeknél nem találtunk húsevésre utaló nyomokat, rendkívül furcsa volt.”.“Van valamekkora irónia ezekben a felfedezésekben,” mondta Paola Villa, a Colorado Egyetem Múzeumától. “mivel az el sidroni neandervölgyiek csontjain talált vágásokat sokan a kannibalizmus bizonyítékának tekintik, ez paradox módon az jelentheti, hogy a teljesen növényekkel táplálkozó neandervölgyieket, a többiek a húsukért ölhették meg,”

Más kutatók szerint teljesen logikus, hogy az állatokban szegényes környezetben a neandervölgyiek átálltak egy növényekben gazdag étrendre.

“Egyéb elképzelés egy kicsit túl egyszerű lenne, ” mondta Amanda Henry, a Leiden Egyetemről.

Viszont Henry óvva int minket attól, hogy túl komolyan vegyük a az DNS felfedezéseket.

“A DNS jelentős része a szájban élő baktériumoktól származik,” mondta “és csupán 0,3 % származik állatoktól, növényektől és gombáktól amiket a neandervölgyi evett. Azt feltételezni hogy ebből az egész étrend kideríthető egy kicsit korai.”

Henry egy korábbi munkájában már utalt rá, hogy a spy-i neandervölgyiek gyökereket és gumókat is ettek a hús mellet. Mivel az új DNS vizsgálaton alapuló munka nem találta nyomát ezeknek a növényeknek ezért megvan az esély rá, hogy nem mutat tökéletes képet.

“Elképzelhető hogy a spy-i étrendből hiányzott a jelentős mértékű növény és gomba fogyasztás,” mondta Luca Fiorenza, a Monash Egyetemről. “Az emberek – és valószínüleg a neandervölgyiek is – nem képesek csupán állati fehérjén túlélni.  Az embereknél gyorsan megjelennek a fehérjemérgezés tünetei, ami hasmenéshez, lázhoz és súlyosabb esetben halálhoz is vezethet.”

A tanulmány hozzájárul az egyre sokasodó bizonyítékokhoz is, melyek alapján az ősemberek étrendjének fontos részét képezték a különböző gombafélék.

Neandervölgyi “doktorok”

Az egyik el sidróni maradvány egy tizenéves fiúhoz tartozott, akinek jelentős mennyiségű tályog volt a fogain. A DNS vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a fiú hasmenést okozó bélférgektől is szenvedett. “Valószínűleg nem volt túl boldog,” mondta Weyrich.

Korábbi kutatások is már arra jutottak, hogy gyulladáscsökkentő hatású növényeket evett. Az új kutatás viszont egy népszerű növény nyomaira bukkant, amiben természetes módon megtalálható a fájdalmat csillapító hatású szalicil sav (az aszpirin hatóanyagához hasonló vegyület).

Vélhetőleg nem ez volt az egyetlen kezelés amivel a fiú próbálkozott, mivel a fogkövében Penicillium penészbomba DNS-ére bukkantak – ami penicillint állít elő.

Azonban azt nagyon nehéz kimondani hogy a neandervölgyi tényleg a gyógyító hatása miatt ette a penészt. A Penicillium természetes módon nő a megpenészedő növényi maradványokon, így elképzelhető, hogy az elfogyasztása csak a véletlen műve volt.

Azonban Weyrich rámutat hogy a Penicillium csak a beteg fiú fogkövében volt jelent és a másik kettő egészséges maradványnál nem mutatták ki.

“Elképzelhető, hogy volt már valamiféle ismeretük arról, hogy a penész segíthet a betegeken,” mondta.

Az előjáték nyomai?

A beteg fiú fogkövei még egy meglepő dologról rántották le a leplet. Weyrich és munkatársai sikeresen rekonstruálták a DNS-ből kivont orális baktérium, a Methanobrevibacter oralis, genomját. Ez a 48 000 éves genom lehet a legöregebb valaha szekvenált.

Az ősi genomot a mai emberek szájában talált M. oralis -szal összehasonlítva a tudósok felfedezték hogy a két baktérium egy 110-140 ezer éve élt közös őstől származik. Ez a dátum megközelítőleg egybeesik azzal az időszakkal, amikor az emberek először keveredtek a neandervölgyiekkel.

Az mára már tény, hogy a csókkal a szájban lévő baktériumok egy része is helyet cserél,” mondta Weyrich. Lehetséges hogy 110 000 éve, amikor az emberek és a neandervölgyiek kapcsolatba kerültek csókolóztak is, ami megmagyarázná, hogy miért található meg ezeknek a baktériumoknak a kereszteződése az utódjaik szájában.

Adam Siepel, a Cold Spring Harbor Laboratory munkatársa szerint ez egy érdekes ötlet, azonban úgy gondolja, hogy léteznek sokkal hétköznapibb módok is az orális baktériumok terjedésére.

“Amikor az emberek és a neandervölgyiek ugyanazt az életteret kezdték használni, valószínű, hogy ugyanabból a patakból ittak, és lehetséges, hogy egymástól szerezték ételük egy részét is,” mondta.

Weyrich is egyetért abban, hogy a orális baktériumok terjedése több módon is megtörténhetett, de a csókelmélet mégis gondolat ébresztő, főleg mivel még nem tudni hogy ezek az ősi kereszteződési események kikényszerített vagy megegyezéses alapon történtek.

Forrás: newscientist.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.