A nőstény cápák több év egyedüllét után megtanulnak hímek nélkül szaporodni

Kinek kellenek a férfiak? Ennek a nőstény cápának biztos nem, mivel miután elválasztották hosszú távú partnerétől kifejlesztette a képességet, hogy egyedül is tudjon szaporodni.

Leonie a zebracápa (Stegostoma fasciatum) 1999-ben az ausztráliai Townsville aquariumában ismerkedett meg hím partnerével, akivel azután több tucat utódot hoztak a világra. Egészen addig amíg Leoniet 2012-ben új akváriumba helyezték át.
Azóta Leonie semmilyen hím cápával nem került kapcsolatba mégis 2016-ban 3 kis cápának adott életet.

Ez az ügy felkeltette a brisbanei Queensland Egyetem kutatójának Christine Dudgeon és a munkatársainak érdeklődését, akik azonnal a válaszok nyomába eredtek.

Az egyik lehetséges magyarázat az volt, hogy Leonie valahogy sikeresen megőrizte volt párja örökítő anyagát, és annak segítségével termékenyítette meg a tojásokat. Azonban a bébi cápák genetikai vizsgálatából kiderült, hogy csak az anyuk DNS-e található meg bennük.

Néhány gerinces faj rendelkezik a képességgel hogy aszexuálisan is szaporodni tudjon, annak ellenére, hogy nem ez náluk az elsődleges. Ezek közé tartozik több fajta cápa, pulyka, komodói varánusz, kígyó és a rája.

De ez általában olyan nőstényeknél történik, meg akiknek soha nem volt semmilyen kapcsolata hímekkel.

Dudgeon elmondása alapján nagyon kevés olyan esetről tudni, ahol ez a szaporodás olyan nőstényeknél történt meg, akik már párzottak hímekkel korábban. Egy sas-rája és egy boa kígyó az egyetlen akik dokumentáltan képesek voltak erre a bravúrra.

Azoknál a fajoknál, amik képesek mindkét szaporodási módra, már többször megfigyelték, hogy képesek átváltani az aszexuálisból a szexuálisba.” Mondta Russell Bounduriansky a sydneyi New South Wales Egyetem munkatársa. „Azonban az már sokkal ritkább hogy a váltás a másik irányba történjen meg.

A cápáknál az aszexuális szaporodás úgy történik hogy a nőstény tojásai egy közeli sejt, amit poláris test néven ismernek, termékenyít meg. Ezek a testek is tartalmazzák a nőstény genetikai anyagát és, ezzel „extrém beltenyészethez” vezetve, magyarázza Dudgeon. „Ez nem egy olyan stratégia amit több generáción át lehet folytatni, mert lényegesen lecsökken a genetikai sokféleség és az alkalmazkodóképesség is.”

Mindazonáltal szükséges lehet, azokban az esetekben, amikor valami miatt kevés hím marad. „Egy fennmaradási mechanizmus lehet,” tette hozzá Dudgeon. „Az anya génjei addig öröklődnek a lányaiba, amíg nincs egy elérhető hím, akivel szaporodni tudnak.

Elképzelhető hogy a váltás a szexuális és az aszexuális szaporodás között nem is olyan ritka csak eddig nem szenteltük neki elég figyelmet.

Bonduriansky is egyetért. „Nagyon is előnyös lehet,” mondta. „Teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy ez egy sokkal elterjedtebb jelenség, mint ahogy korábban gondoltuk.

Forrás: www.newscientist.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás