A növények és a növényevők mégsem együtt fejlődnek

A természetben a növények egy soha véget nem érő csatát folytatnak az ellen, hogy megegyék őket. Mivel nem képesek elfutni, a növények más módszereket dolgoztak ki a növényevők elriasztására – tüskék, kellemetlen vegyületek vagy kemény, nehezen megrágható levelek. Évekig a tudósok úgy gondolták, hogy a növények evolúciós versenyt folytatnak az állatokkal, amiben a növények minden új védekező módszerére új tulajdonság alakul ki az állatoknál, amivel ez megkerülhető.

A Utah Egyetem által vezetett tanulmány megkérdőjelezi ennek az evolúciós fegyverkezési versenynek a paradigmáját.

A tanulmány az Inga nevű trópusi fafajt vizsgálja, kifejezetten annak kémiai védekező mechanizmusát és a fák rovar kártevőit. A kutatók azt találták, hogy a közeli rokonságban lévő növények nagyban eltérő védekezési módokat fejlesztettek. Ezen felül a jelek szerint a növényevők jelenléte képes előre hajtani a növény evolúcióját, azonban a növényevő ezután nem mutatja koevolúció jeleit a növénnyel. Ehelyett a növényevők új növényeket keresnek, amik már megfelelnek a saját képességeiknek.

Korábbi tanulmányok főleg a növény és a növényevő evolúciós történelmére fókuszáltak, hogy jobban megértsék a koevolúciót. Ez az egyik első és legrészletesebb tanulmány, ami ahelyett, hogy a növények védelmi tulajdonságaira fókuszálna, terep és laborkísérletekkel megvizsgálják a növények növényevők elleni kialakult vegyületeit. Különböző típusú védelmi mechanizmusok vizsgálatával a tudósok azt is képesek lehetnek meghatározni, hogy a növényevők különböző csoportjai hogyan választják meg tápnövényüket.

“Ez lehetővé teszi, hogy feltegyük azt a fontos kérdést, hogy a növények rokonsága vagy a növények tulajdonságai határozzák e meg, hogy melyik növény fajokat eszik a különböző növényevők,” mondta Thomas Kursar, a tanulmány rangidős szerzője. “Úgy néz ki a növények tulajdonságai fontosabbak.”

Az eredmények ezért megkérdőjelezik a jelenlegi növény-növényvő koevolúció paradigma több elméletét is. A tudósok egy új hipotézissel álltak elő miszerint a növények védelme a növényevők nyomására gyorsan alakul ki, viszont maguk a növényevők csak lassan fejlődnek. Ezért ahelyett hogy új tulajdonságokat alakítanának ki egyszerűen új tápnövényt keresnek, aminek még képesek megkerülni a védekezését.

A tanulmány eredményei meglepték a tudósokat, mivel különös, hogy a fajok természetes kiválasztódásánál a védekezésben lévő különbség jóval nagyobb volt a vártnál.

“Ha egy növény újszerű és eltérő védelmet tud kialakítani a rokonai és a szomszédaihoz képest, akkor sokkal kevesebb támadásnak lesz kitéve, ezzel megnövelve a túlélésének az esélyét, emiatt van az a meglepő jelenség, hogy a rokonoknak és szomszédoknak lényegesen eltér a védekezése,” mondta Phyllis Coley, a tanulmány társszerzője. “A tény hogy asszimmetria van az evolúciós interakciókban szintén meglepő,” tette hozzá Maria Jose Endara, a tanulmány vezető szerzője. “A növényevők az Inga tápnövények közül a kémiai védelem alapján választanak. Azonban az Inga fákkal történő interakcióik valószínűleg nem hatnak azokra a tulajdonságokra amik alapján kiválasztják tápnövényüket. Így nem látjuk a várt szoros koevolúciós fegyverkezési versenyt.”

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.