Elképzelhető, hogy a növények háziasítása a véletlennek és nem az előrelátásnak volt köszönhető

A mezőgazdaság megjelenése gyökereiben változtatta meg a történelmet, és ez már évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat is. Most a Sheffield Egyetem kutatói úgy tűnik fényt deríthetnek rá, hogy a korai emberek hogyan váltottak a gyűjtögető-zsákmányoló életmódról a mezőgazdaságra és hogyan háziasították az első növényeket.

A növények háziasítása még a kora kőkorszakban megkezdődött és a mai terményeink már teljesen felismerhetetlenné váltak a vadon élő rokonaiktól. A terményeink egyik legfontosabb csoportja a gabonafélék, amiknél a háziasítást a magelszórás képességének elvesztése jelezte – így a növények terjedése teljesen az emberi munkától függött.

“Nagyon keveset tudunk arról, hogy a mezőgazdaság hogyan indult, mivel ez nagyjából 10 000 éve történt – ezért van, hogy a rejtélyek nagy része még mindig megoldatlan. Az egyik ilyen kérdés például, hogy miért kezdtek a gyűjtögető-zsákmányoló életmódot folytató őseink a föld megmunkálásába, és hogyan szoktatták a növényeket az embertől való függéshez.” mondta Colin Osborne, a Sheffield Egyetem professzora.

 

“Az egyik nagy vitatéma ezen a területen, hogy őseink vajon mennyire tudatosan fogtak a növények háziasításába. Valóban tudták hogy a nemesítéssel új tulajdonságok megjelenésében segítik a növényt, vagy ezek a tulajdonságok csak esetlegesek voltak, amikből egy idő után tudatos viselkedés alakult ki?”

Az új tanulmány megmutatja, hogy a háziasítás hogyan hatott a zöldségek magjainak a méretére.

Minden korai zöldségnemesítési kísérlet valószínűleg a növények levelét, szárát és gyökereit érintette – mivel ezeket tudták élelemként hasznosítani – azonban ennek nem kellene változtatni a magok méretén.

A zöldség magok méretében bekövetkezett változás valószínűleg a természetes szelekció hozománya, vagy a növény méretének a megváltozásából eredhet. A második eshetőségnél elképzelhető, hogy a korai emberek a nagyobb növényméretre törekedtek és így ezzel akaratlanul a magok méretét is megnövelték.

A kutatók ennek a pontosabb megvizsgálása érdekében egy adatbázist készítettek különböző termények magjainak méreteivel és erős bizonyítékot találtak rá, hogy a magok növekedése a háziasítás következménye.

Például a háziasított kukorica magjai 15-ször akkorák mint a vadon élő társáé, a szójánál pedig ez a növekedés 7-szeres. A búzánál, árpánál és más szemes terményeknél a növekedés szerényebb – 15-60% -, viszont ez a változás fontos mivel ennek a hozamra is hatása van.

“Erős bizonyítékot találtunk rá, hogy a háziasítás okozta magmegnagyobbodást hét általános zöldségfajtánál,” mondta Osborne. “Ez különösen meglepő az olyan növényeknél mint az édesburgonya, amit az emberek nem magról nevelnek és a magokat sem használják fel. Ez a háziasítás hatás egybeesik azzal amit a gabonaféléknél és a hüvelyeseknél tapasztaltunk, ezzel megemelve annak a lehetőségét hogy ezeknél a növényeknél a magok növekedésének egy része a háziasítás alatt nem a korai gazdák előrelátásának volt köszönhető.”

A kutatók szerint ez a felfedezés azért is kiemelten fontos, mert így elképzelhető, hogy a termények egyéb nagyobb változásaiért is a véletlen és nem feltétlen a korai gazdák előrelátása lehet a felelős. A változások valószínűleg az ember által megművelt földeken jöttek létre, de az nem valószínű, hogy ez tudatos nemesítés keretében történt.

Forrás: wiley.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás