A növények homok ízűvé válnak, hogy elriasszák az éhes rovarokat

Homokot venni a szánkba elég kellemetlen érzés – és a növények úgy néz ki tudnak erről. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a növények homokszerű ízt alakítanak ki hogy elbátortalanítsák a növényevőket.

A fűfélék különösen nagy koncentrációjú szilikont tartalmaznak – néha több mint a száraz tömegük 10%-át – amit a talajból szívnak fel. Ennek egy részét kvarchomokká alakítják, amit a leveleikben tárolnak ezzel csiszolóvá, kellemetlen ízűvé és nehezen emészthetővé téve őket.

James Ryalls a Nyugat Sydney Egyetemről, munkatársaival együtt kimutatták, hogy az ausztrál legelőkön található fű –Phalaris aquatica – szilikon tartalma jelentősen csökkenti a vonzerejét az éhes tücskök között. Emellett rálelhettek az első bizonyítékra, hogy egy káros hatás hogyan befolyásolja a magasabb rendű ragadozókat is.

A kutatók a kísérletben használt P. aquatica felét a víz mellett egy szilikontartalmú oldattal is meglocsolták, a másik felet pedig csak egyszerűen vízzel. A szilikonnal kezelt növények fölszívták az elem egy részét és így a végső koncentrációjuk elérte a 1,16% szemben a 0,86%-kal amit a kezeletlen növényeknél mértek.

Amikor a szilikonnal kezelt füvet adták a tücsköknek azok lényegesen kevesebbet ettek belőle, mint normális körülmények között, ami súlyvesztéshez is vezetett a náluk.

Ennek következtében a tücskök kevésbé voltak tetszetősek az imádkozó sáskák körében. Amikor a sáskáknak 6 normális tücsköt adtak az 24 óra alatt átlagosan ötöt evett meg közülük. Azonban amikor a kapott hat tücsököt korábban szilikonnal kezelt fűvel etették, akkor átlagosan hármat evett meg.

“A szilikonnal kezelt füvön nevelkedett tücskök valószínűleg a kisebb testtömegük és a magasabb szilikontartalmuk miatt váltak kevésbé tetszetőssé,” mondta Ryalls. “Ez bizonyítja hogy a növények szilikonfelvétele az egész táplálékláncra kihatással lehet.”

Ez a tanulmány az első amely megmutatja, a növények képesek felcserélni a szenet szilikonra. Amikor a P. aquatica fű sokkal magasabb szén-dioxidnak volt kitéve egy gázkamrában, akkor lényegesen kevesebb szilikont halmozott fel.

Több szén kevesebb védelem

“A szilikon és a szén is felhasználható a növények felépítésére,” mondta Ryalls. “Valójában az egyik első feltételezés az volt, hogy ez a szilikon védelmi mechanika több millió éve, a Miocén időszak alatt alakult ki, amikor a széndioxid szint nagyon alacsony volt és a növények vélhetőleg elkezdtek részben áttérni a szilikonra.Elképzelhető, hogy az emberi tevékenységek miatt megemelkedett szén dioxid szint lecsökkentheti a növények szilikon tartalmát, ezzel lecsökkentve a védettségüket a növényevőkkel szemben,” 

A csapat már tervbe vette ennek a hipotézisnek a vizsgálatát több növényre is kiterjesztve.

A csökkenő szilikon a növények kórokozókkal szembeni védelmére is kihatással lehet. “A szilikon megnöveli a sejtek védelmét, úgy hogy fizikai akadályt állít a gombák, baktériumok és vírusok elé,” mondta Elizabeth Dann, a Queensland Egyetemről. 

 

“Ez a tanulmány jó példa arra, hogy milyen összetett a kapcsolat a növények és az állatok között és ezekre a kapcsolatokra milyen hatása van a környezeti változásoknak,” mondta David Guest, a Sydney Egyetemről. “Akár kisebb környezeti hatások is felerősödhetnek az élőlények közötti kapcsolatok érzékenysége miatt.”

Forrás: rsbl.royalsocietypublishing.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás