A szuperbaktériumok először 450 millió éve jelentek meg

A kórházakban nagyfokú problémát jelentő “szuperbaktérium”, az enterococcus őse 450 millió évvel ezelőtt jelent meg – ebben az időben kezdtek megjelenni az első szárazföldi állatok – az MIT és Harvard Egyetem egy közös új tanulmánya szerint. A tanulmányban a kutatók azoknak a kórokozóknak az evolúciós történelmét boncolgatják, melyek közel elpusztíthatatlanná váltak és mára a modern kórházi antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok által okozott megbetegedések jelentős részét okozzák.

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a közegészségre világszerte. Néhány mikróba, amiket ma már csak “szuperbaktériumoknak” neveznek, szinte minden antibiotikummal szemben ellenállóvá vált.

Ez különösen nagy problémát jelent a kórházakban, ahol a páciensek 5%-ának kell szembenéznie olyan fertőzéssel, amit az ottlétük alatt szereztek be. Most hogy rengeteg tudós világszerte igyekszik megoldást találni a problémára, nagy segítséget jelenthet ha megismerjük a kialakulását és az evolúcióját az antibiotikum rezisztanciának.

“Azzal hogy megvizsgáltuk a mai enterococcus genomját és viselkedését, vissza tudtuk tekinteni a múltba, amikor ez az élőlény először megjelent, és képet kaptunk arról, hogy mi formálta a fajt azzá amivé ma vált,” mondta Ashlee M. Earl, a tanulmány egyik szerzője. “A környezet szerepének megértése abban, hogy az hogyan hat az új tulajdonságok kialakulásában, segíthet  megjósolni, hogy a mikróbák hogyan fognak reagálni az antibiotikumokra, antimikrobiális szappanokra, fertőtlenítő szerekre és más baktériumok terjedését meggátoló szerekre.”

A tudósok által alkotott kép az élet hajnalán kezdődik. A baktériumok 4 milliárd éve jelentek meg bolygónkon és azóta is folyamatosan jelen vannak mindenhol. Az állatok 542 millió – Kambriumi robbanás – éve jelenetek meg először a vizekben. Az állatok megjelenésével a vízben lévő baktériumok megtanulták, hogy hogyan élhetnek bennük és rajtuk. Néhány baktérium segítette és védelmezte az állatokat, mint ahogy minket is segítenek a bélrendszerünkben élő baktériumok, másikak pedig betegségeket okoznak. Ahogy az állatok nagyjából 100 millió évvel később elkezdtek kimenni a szárazföldre, a mikróbáikat is vitték magukkal.

A tanulmány szerzői azt találták, hogy az összes enterococcus faj, köztük azokkal is amiket eddig még soha nem találtak kórházakban, rendkívüli természetes ellenállással rendelkeznek a kiszáradással, éhezéssel, fertőtlenítő szerekkel és több antibiotikummal szemben is.

Mivel az  enterococcus baktériumok a legtöbb – ha nem mindegyik – szárazföldi állat bélrendszerében megtalálhatóak, ide tartoznak a már kihalt fajok, mint amilyenek a dinoszauruszok és az  első szárazföldre lépő százlábúakra emlékeztető élőlények. A tények szerint az új enterococcus fajok megjelenése szoros kapcsolatban van az új állatfajok megjelenésével. Ez igaz arra az időszakra, amikor az állatok először népesítették be a szárazföldet és a Perm–triász kihalási esemény után megjelenő új fajokra is.

A tengeri állatok a belükben lévő mikróbákat az óceánokba ürítik, aminek emiatt minden csepje nagyjából 5000, nagyrészt ártalmatlan baktériumot tartalmaz. A mikróbák ezután lesüllyednek a tengerfenékre, ahol férgek, rákfélék és más tengeri állatok lakmároznak rajtuk. Ezeket az állatokat azután halak eszik meg és a mikróbák így köröznek az táplálékláncon. Ezzel szemben viszont a földi állatok bélbaktériumai ürülékként végzik, aminek köszönhetően idővel könnyen kiszáradnak és meghalnak.

Az enterococcus általában szívós és képes elviselni a kiszáradást és a hosszú éhezést, ezzel segíve a túlélést a szárazföldön és a kórházakban is, ahol a fertőtlenítőszerek használata megnehezíti más mikróbák megmaradását.

“Most már tudjuk, hogy milyen géneket alakított ki az enterococcus több száz millió évvel ezelőtt, amikor ellenállóvá vált a kiszáradással, a fertőtlenítéssel és az antibiotikumokkal szemben, amik a sejtfalat támadták,” mondta Michael S. Gilmore, a tanulmány vezetője.

 

“Ezek a kutatásunk új célpontjai, hogy új antibiotikumokat és fertőtlenítőszereket hozzunk létre, amik konkrétan az enterococcust célozzák meg, hogy megvédjük a kórházi betegeket tőlük,” Francois Lebreton, a tanulmány főszerzője.

Forrás: cell.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás