A társadalmi kirekesztettség nagyobb veszélyt jelenthet mint az elhízás

A magány és a társadalmi kirekesztettség nagyobb problémát jelenthet a közegészségügynek mint az elhízás és a hatásai egyre csak erősödnek. Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének 125. Éves Találkozóján közzétett trendek szerint erősödni is fognak.

“A másokkal való kapcsolatunkat általánosan alapvető emberi szükségletnek gondolják – ami fontos a jólétünk és a túlélésünk szempontjából is. Extrém példák megmutatják fogy a fogságban lévő csecsemők, akik nem részesülnek elég emberi kapcsolatba, nem növekednek megfelelően és gyakran meghalnak, ezért a társadalmi kirekesztést és a magánzárkát büntetési formaként használják,” mondta Julianne Holt-Lunstad, a Brigham Young Egyetem pszichológia professzora. “Mégis az USA népességének egyre nagyobb része tapasztal rendszeres kirekesztettséget.”

A becslések szerint nagyjából 42,6 millió 45 év feletti amerikai szenved krónikus magánytól, a AARP Magány Tanulmánya szerint. Ezen felül az adatok szerint az USA-ban az emberek negyede él egyedül, a népesség több mint fele nem házas és a korábbi felmérésekhez képest csökken a házasságok és az egy háztartásra jutó gyerekek száma is.

“Ezek a trendek arra utalnak, hogy az amerikaiak egyre kevésbé szociálisak és több magányt tapasztalnak,” mondta Holt-Lunstad.

Hogy jobban bemutassák a magány és a társadalmi izoláció hatásait a kutatók két széleskörű adatelemzéssel is előálltak. Az elsőben 148 tanulmány – összesen több mint 300000 ember – adatait vetették össze és azt találták, hogy azoknál, akik a spektrum másik oldalán vannak, sok kapcsolattal, akár 50% százalékkal csökken korai halál valószínűsége.

A másodiknál 70 tanulmányból összegyűjtött 3,4 millió nagyrészt észak amerikai és részben európai, ázsiai és ausztrál ember adatait vizsgálták. A kutatók itt arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan hat az elhalálozások valószínűségére a társadalmi elszigeteltség, a magány és az egyedül élés. A tudósok ennél azt találták, hogy mindhárom tényező jelentős és nagyjából hasonló súllyal képes emelni a korai halál esélyét – közülük az egyik túlszárnyalta az elhízást is ezen a téren.

“Erős bizonyítékok szólnak amellett hogy a társadalmi izoláció és a magány lényegesen megnövelik a korai halál veszélyét és ennek a veszélynek a nagysága túlmutat más vezető egészségi mutatókon is,” mondta Holt-Lunstad. “Az elöregedő társadalomban a közegészségügy egyre nagyobb szerephez kerülhet. És a világ több országában ‘magány járvánnyal’ kell szembenéznie. A kihívás az hogy mit tudunk tenni ez ellen.”

A tudósok szerint több forrást kellene arra fordítani hogy leküzdjék ezt a problémát mind társadalmi mind pedig egyéni szinten. Ennek az egyik módja az lehet, hogy nagyobb szerepet adnak a szociális képességek fejlesztésére az iskolákban és ösztönzik a doktorokat hogy a vizsgálatoknál fordítsanak figyelmet az egyének kapcsolatira is.

Ezen felül az embereknek fel kell készülniük a nyugdíjba menetelre szociálisan is nem csak anyagilag – mivel kapcsolataink nagy része általában a munkahelyünkhöz köthető és a közösségi tervezőknek olyan megosztott szociális területeket kellene kialakítaniuk, amelyek ösztönzik a gyülekezést, mint például ilyenek az üdülőhelyek és a közösségi kertek.

Kép: Rui Palha

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás