A természetes szelekció a ’tanulási gének’ csökkenéséhez vezet

A gének, amiket a magasabb szintű tudás megszerzésére való fogékonysághoz kötnek, már 80 éve hanyatlanak. A kutatók úgy vélik, mára már a negatív szelekció alá kerültek. Ennek a jelenségnek még hatalmas hatása lehet fajunk jövőjére.

A kutatásban több mint százezer izlandi lakos vett részt, és azt találták, hogy akik rendelkeztek a jobb tanulási génekkel, sokkal ritkábban alapítottak nagy családot. Ez azt jelenti hogy az ‘okosabbak’ kisebb mértékben járulnak hozzá a teljes izlandi génállományhoz.

A fajunkat leginkább az agyunk ereje határozza meg. Az oktatás a mentális képességeink edzése és finomítása,” mondta Kari Stefansson, a kutatásért felelős deCODE izlandi genetikai cég vezérigazgatója.

Ezért igen érdekes, hogy a gének, amiket hosszabb oktatásban töltött időhöz kötünk, egyre ritkábbak a népesség génállományában.

Igazság szerint ez nem feltétlenül azt jelenti hogy az emberek egyre butábbak lennének – ennél még sokkal több bizonyítékra lesz szükség hogy ilyen következtetéseket tudjunk levonni.

És akkor még nem is beszélve a tényről, hogy világszerte egyre több embernek van hozzáférése az oktatáshoz, szóval még ha több alacsonyabb iskolai végzettségű embernek is lesz több gyereke, a nem genetikai eredetű hatások, mint a több iskola, ellensúlyozhatják és még akár túl is szárnyalhatják a hatást.

De ha a trendet követve több évszázadot tekintünk előre az időben – ami már bőven az iskolák és képzési programok sokasodása után van – a kutatók azt állítják hogy ez még jelentős hatást gyakorolhat a fajunkra hosszú távon.

Lenyűgöző beszámolni a változásokról … amiket a kutatás több évtizede alatt is már kimutathatóak,” állapítják meg a tanulmányban.

Evolúciós szempontból, ez csak egy pillanat. Azonban ha ez a tendencia több évszázadig fennmarad, a hatás mélyreható lehet.

A kutatók megvizsgálták 129808, 1910 és 1990 között született izlandi lakos születési arányát és a teljes génállományukat, amit aztán összehasonlítottak az iskolázottsági szintjükkel.

Azt találták, hogy van egy olyan genetikai faktor, ami kapcsolatba hozható azzal, hogy az adott személy milyen valószínűséggel vett részt valamilyen felsőfokú oktatásban. Előálltak egy ’poligenetikai pontszámmal’, amit 620000 vizsgált szekvenciára, változásra – vagy markerre – alapoznak. Ez a pontszám határozza meg egy személy hajlamát a tanulásra.

A csapat rámutat a tényre is, hogy senki nem tudja, hogy milyen arányban befolyásolja a genetikai és a környezeti hatások az egyén iskolázottságát. De egy korábbi kutatás azt találata, hogy az iskolai végzettség megszerzésében a gének akár 40 % eltérést eredményezhetnek az egyének között.

Amikor a poligenetikai pontszám mellet, az iskolázottsági szintet, a termékenységet és a születési évet is figyelembe vették, a kutatók azt találták a nagyobb genetikai hajlam a magasabb iskolázottságra általában kevesebb gyerekkel jár együtt.

Emellett azt is felfedezték, hogy az átlagos poligenetikai pontszám kicsi, de evolúciós időtávlatban mégis jelentős mértékben csökken.

És az IQ is évtizedenként 0,04 ponttal csökken, de ha minden iskolázottsághoz köthető genetikai faktort figyelembe vesznek, az ábra már 0,3 pontost növekedést mutatott évtizedenként.

Érdekes módon a felsőfokú oktatásra való hajlam és a kevesebb gyerek kapcsolatát nem az okozza hogy az egyetem nehéz és felemésztheti a családalapításhoz szükséges időt. Hanem a csapat elképzelése szerint ezek a gének az emberi termékenységre biológiai szinten hathatnak.

Ezt az elképzelést arra alapozzák, hogy azoknak is átlagban kevesebb gyereke volt, akiknél megtalálták az iskolázottsághoz kapcsolódó géneket, de mégsem rendelkeztek magasabb fokú végzettséggel.

Azok, akiknél megtalálható az ’oktatás gén’, másokhoz képest kevesebb gyerekük van,” mondta Ian Sample, az egyik kutató.

Ez ahhoz a következtetéshez vezette a tudósokat, hogy a gének azért váltak ritkábbá a népességben, mivel minden képesítésükkel együtt, az iskolázottabb emberek kevesebbet adtak hozzá a teljes izlandi génállományhoz, mint mások.

Mégegyszer, ez a feltevés csak egy ország vizsgálatán alapul, és rendkívül nehéz feladat megjósolni, hogy mi fog az emberekkel történni a távoli jövőben.

Ez mégis egy olyan dolog, amire érdemes lehet odafigyelni, bármit is jelent ez a változás, az biztos, hogy jobban kiemeli az iskolázottság elterjesztésére szolgáló emberi fáradozások fontosságát, mivel azok leküzdhetik a negatív szelekció hatásait.

A negatív szelekciós hatások ellenére az általános iskolázottsági szint az elmúlt évtizedekben folyamatos növekedést mutat. Valóban képesek vagyunk befolyásolni a környezetet, aminél ezek a genetikai tényezők szerepet játszanak, ilyen az oktatási rendszer,” mondta Stefansson a sajtóközleményében.

Ha továbbra is javítjuk az oktatási lehetőségek elérhetőségét és minőségét, feltételezhetően továbbra is javítani tudjuk az egész társadalom iskolázottsági szintjét. Csak az idő a megmondója, hogy az oktatási gének hanyatlásának lesz e észrevehető hatása az emberi társadalomban.”

Forrás: www.sciencealert.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás