A tudósok rájöttek, hogyan lehet a sebeket hegek nélkül gyógyítani

Akár műtéti beavatkozás, ügyetlen borotválkozás vagy egy tragikus gyerekkori biciklis baleset nyomán keletkezett, de szinte mindenkinek van olyan sebhelye, amit szeretne ha eltűnne.

A már meglévő sebhelyekkel nem sokat lehet tenni, a kutatók most rájöttek hogyan tudja szervezetünk a friss sérüléseket bőr regenerációval gyógyítani, és nem az általános hegesedéssel – a regenerációról eddig azt gondolták, hogy az emlősök számára lehetetlen.

Lényegében véve, képesek vagyunk a sebgyógyulás folyamatának a megváltoztatására úgy, hogy bőr regenerációhoz vezessen és ne pedig hegképződéshez” mondta George Cotsarelis, a csapat egyik tagja és a Pennsylvania Egyetem Dermatológiai Szakának elnöke.„A titok az, hogy a szőrtüszőket kell először regenerálni. Azután pedig a zsír kezd majd regenerálódni a tüszők jeleire válaszolva.”

Ha már valaha gondolkodtatok azon, hogy a heges bőr miért néz ki másként, mint a normális bőr, akkor a válasz az, hogy a hegszövetben nincsenek sem szőrtüszők sem pedig zsírsejtek.

A bőr típust, ami egy kis, felületi vágás fölött gyógyul össze és zsírsejtekkel van tele adipocitáknak nevezzük. Ez a bőrtípus pont olyan, mint egy újszülött bőre, ezért a két rész, amikor már összeért, összeolvad ezzel gyógyítva be a sebet.

Ezzel szemben a hegszövetet szinte teljesen a myofibroblast sejtek alkotják, amik nem tartalmaznak zsírsejteket. Szóval ahelyett, hogy a környező bőrfelülettel egybeolvadnának a begyógyulása után, ezek a sejtek teljesen eltérő kinézetűek maradnak – véglegesen.

Ez igaz az elöregedő bőrre is – ahogy öregszünk, úgy veszítjük el az adipocitáinkat, ami elszíneződéshez és egyre mélyebb ráncok megjelenéséhez vezet.

Tudósok most felfedezték, hogy a már meglévő myofibroblastokat, át lehet alakítani adipocitákká, ami azt jelentheti, hogy ahogy a seb gyógyul a hegszövetet regenerálódó bőrré lehet alakítani – erről eddig azt gondolták csak halaknál és kétéltűeknél lehetséges.

A felfedezés megmutatja, hogy alkalmunk van a sérülést befolyásolni, hogy regenerálja a szövetet és ne pedig heget képezzen” mondta Maksim Plikus a csapat egyik tagja az irvinei Kalifornia Egyetemről.

A csapat korábbi kutatásaikban megmutatták, hogy a regenerálódó szövetben a zsírsejtek és a szőrtüszők külön, de nem függetlenül fejlődnek – és hogy a szőrtüszők alakulnak ki mindig először.

Feltételezve, hogy a növekvő szőrtüszők segítenek a zsírsejtek növekedésében a regenerálódó szövetnél, a kutatók ki akarták deríteni, hogy mi van akkor, ha egy egérnél vagy laborban növesztett emberi bőrnél kialakuló hegszövetnél szőrtüsző növekedést idéznek elő. Ez  a természetben nem fordul elő, mivel ahogy azt már előzőleg írtuk a hegszövetben nincsenek szőrtüszők.

A csapat azt találta, hogy a tüszők képződése, ahogyan elkezdenek létrejönni,  jelző fehérjéket adnak ki magukból (amiket Csont Morfogenetikus Fehérjének (BMP) neveznek). Ez a seb myofibroblastjait adipocitákká alakítja.

Azokon a helyeken ahol a szőrtüsző képződést indítottak el a seb gyógyulása közben, olyan bőrt eredményezett ami megkülönböztethetetlen lett a bőr többi részétől.

Tipikusan a myofibroblastról gondoltuk azt, hogy képtelen más sejt típussá válni”, mondta Cotsarelis.„De a munkánk rávilágít, hogy rendelkezünk a képességgel, hogy ezeket a sejteket hatékonyan és biztosan adipocitákká tudjuk alakítani.

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a kísérlet még csak koncepciós fázisban van – azt már megmutatták hogy egér és emberi bőr mintáknál működik, de teljesen más dolog egy élő ember sebében tüszőnövekedést előidézni.

De ez mégis fontos felfedezés, mert a tudósok eddig azt gondolták, hogy a myofibroblastok adipocitákká történő átalakítása biológiailag lehetetlen.

Ha a csapatnak sikerül az eredményeket megismételnie egy emberi vizsgálatnál is – azzal például, hogy rájönnek, hogyan lehet manipulálni a BMP-t a hegszövetben – az egy teljesen új sebgyógyítási eljáráshoz vezethet, ami nem hagy maga mögött semmilyen látható különbséget.

Ha azt nézzük, hogy még csak most jöttünk rá arra is, hogy a bőrünk miért nem szivárog, amikor minden 24 órában nagyjából 500 millió sejtet hullajtunk el.  Még mindig sok mindent tanulhatunk az emberi test legnagyobb szervéről, a bőrről.

Reménykedjünk benne, hogy ezek az ismeretek egy nap majd elhozzák a várt eredményt – mivel a fájdalom is már elég rossz egy sérülésnél, legalább a sebhelyektől megszabadulhatunk majd.

Forrás: www.sciencealert.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás