A tükörneuronjainkon látszik, hogy hogyan fogunk dönteni erkölcsi dilemmákban

Egy új tanulmány szerint jó hatásfokkal vagyunk képesek meghatározni egy személy döntéseit, ha megfigyeljük, az agya milyen választ ad arra, ha mások fájdalmát látja. A tanulmány szerint ezekkel a válaszokkal megmondható, hogy az egyén hajlandó e másoknak ártani, amikor egy erkölcsi dilemmával néz szembe.

“A felfedezés bepillantást enged az erkölcsiség természetébe,” mondta Marco Iacoboni, az UCLA Neuromodulációs Laborjának igazgatója, és a felfedezésről készült tanulmány rangidős szerzője. “Ez egy megalapozó kérdése önmagunk megismerésének és hogy rájöjjünk, az agy hogyan alakítja ki a természetünket.”

A tanulmányban a kutatócsapat tükörneuronokat vizsgált, amik olyan agysejtek, amik ugyanolyan reakciót váltanak ki, hogyha valaki végrehajt egy cselekedetet vagy amíg végignézi ahogy valaki más végrehajtja azt – ezeknek a neuronoknak létfontosságú szerepe van, hogy az emberek az utánzáson keresztül tanuljanak és együtt-érezzenek társaikkal.

Például ezeknek a neuronoknak köszönhető az is, amikor egy másik ember fájdalmát látva mi is összerezzenünk – ezt a jelenséget nevezik “neurális rezonanciának”.

A kutatók az új tanulmányban arra voltak kíváncsiak, hogy a tükörneuronoknak milyen szerepe van azoknak az összetett problémáknak a megoldásában, melyeknél tudatos döntésre és mások érzelmeinek a figyelembevételére is szükség van.

Hogy többet tudjanak meg erről, a kutatók összesen 19 önkéntes segítségét vették igénybe, akiknek két videót kellett végignézniük, amíg egy MRI berendezéssel vizsgálják az agyi aktivitásukat. Az egyik videón egy injekciós tűvel szúrnak meg egy kezet, a másikon pedig egy fültisztító pálcikával érintették meg.

A kutatók ezután kikérdezték a résztvevőket, hogy hogyan viselkednének bizonyos erkölcsi dilemmákban – például a klasszikus háborús helyzetben síró kisbaba, aki ezzel leleplezheti a rejtekhelyet vagy hogy hajlandóak lennének e megkínozni valakit, ha ezzel egy bombatámadástól menthetnek meg másokat vagy éppen arról, hogy képesek lennének e kísérleti állatokat bántani azért, hogy elkészítsék az AIDS gyógyszerét.

Ezen felül olyan esetek is voltak, amiknél a fájdalom okozással csak rontanának a világon – például valaki bántalmazásáért két heti kemény munkát úszhatnak meg -, ezzel felmérték, hogy a résztvevők mennyire készek erkölcsi illetve kevésbé nemes okokból fájdalmat okozni.

A kutatók feltételezése szerint azok, akiknél erősebb reakciót váltott ki a videó, amin megszúrják a kezet, azok kevésbé lennének hajlandóak elcsendesíteni a kisbabát az elméleti dilemmában.

Azonban a kutatók nem találtak kapcsolatot, az emberek agyi aktivitása és a nagyobb jó érdekében való fájdalom okozására való hajlandóságuk között és ezért úgy gondolják ezeket a problémákat tudatosabb, következetesebb módszerekkel oldjuk meg.

A tanulmány szerint így az erkölcsi dilemmák eldöntésében fontos szerepe van annak, hogy valaki mennyire érzi át mások fájdalmát – és ebből az tűnik ki, hogy például a baba elcsendesítésénél, az emberek nem azért nem cselekednek, mert az kellemetlen a számukra, hanem azért mert aggódnak a kisgyerek épségéért.

A kutatók következőnek azt tervezik vizsgálni, hogy az agyi aktivitás módosításával képesek lehetnek az erkölcsi dilemmákban való döntéshozás befolyásolására.

“Izgalmas lenne megnézni, hogy az agyi stimuláció felhasználásával képesek lehetünk e az összetett erkölcsi döntések befolyásolására azzal, hogy hatást gyakorolunk, hogy mennyire érzik át mások fájdalmát,” mondta Iacoboni.

A kutatók szerint a felfedezésnek még fontos következményei lehetnek például a skizofréniához hasonló mentális betegségek kezelésében is.

Forrás: frontiersin.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.