A valóságban is kutatják a hangulatjeleket a kutatók

Az internetezők több mint 90%-a használ hangulatjeleket a szövegeikben és az üzeneteikben. A korai kutatások azt találták, hogy segíthetnek a kultúrák közötti kommunikációban és hasznos bepillantást nyújthatnak a felhasználó személyiségéről. Ezeket az információkat a nyelvészeten át a marketingig, több területen is fel lehet használni.

Linda Kaye, Stephanie és Helen Wall pszichológusok a hangulatjelek mélyére hatolnak, hogy rájöjjenek hogyan viszonyulunk egymáshoz a digitális korban.

Szemtől szembeni kapcsolatnál, a verbális és a non-verbális jelek (mint az arcjáték, hanglejtés, kézmozgás) alapvetőek a kommunikáció jelentésének megértésében. A kutatók úgy gondolják a hangulatjelek is ehhez hasonló szerepet töltenek be azzal, hogy vizuális módon tisztázza az üzenet tartalmát.

A hangulatjeleket nagyrészt gesztusokként használjuk, hogy az érzelmeinket is jobban kifejezésre juttassuk,” mondta Linda Kay, az egyesült királysági Edge Hill Egyetem kiberpszichológusa. „Rengeteg sajátosság van abba, ahogyan gesztikulálunk, és a hangulatjelek is hasonlóak ehhez, főleg ha az eltéréseket nézzük, hogy hogyan és mikor használjuk őket.

Annak ellenére, amit a legtöbb ember gondolna, a mosolygós arcokkal történő kommunikáció a személyiséggel van inkább kapcsolatban és nem pedig a korral. Egy 2014 es amerikai felmérésen, aminél 1000 embert kérdeztek meg azt találták, hogy hangulatjelek használóinak mindössze 54 % tartozik 18-34 éves korosztályba – ami annyira azért nem meglepő azoknak, akik már próbáltak a nagymamával online kommunikálni.

Ha a személyiségjegyeket nézzük, például barátságosság, vagy és hogy mennyire irányítható valaki mások által, úgy néz ki mind kapcsolatba állnak azzal, hogy használnak e hangulatjeleket,” mondta Kaye.

A pszichológusok ezenfelül arra is akarják használni az online adatokat, hogy jobban megértsék a hangulatjelek szerepét a társadalmi befogadásban. Ezeknek az egyszerű virtuális hangulatjeleknek a használata akár arra is hatással lehet, hogy hogyan látunk másokat.

Az emberek következtetéseket vonhatnak le rólunk az alapján, hogy milyen hangulatjeleket használunk, de ezek gyakran nem adnak pontos képet,” mondta Kaye. „Amivel tisztába kell lenünk az az, hogy ezek a megítélések lényegesen eltérőek lehetnek attól függően, hogy mikor és kivel szemben használjuk ezeket a jeleket, például a munkahelyen vagy családtagok között.

A kérdés hogy a hangulatjelek tényleg jól tükrözik egy ember érzelmeit továbbra is megválaszolatlan maradt, de az elkövetkező években, a kiberpszichológia meglátásaival táplálva – a technológiával való érintkezés kontextusában – a kutatók remélik, hogy meg fogják érteni, hogy a hangulatjelek hogyan állnak az emberek közötti és az online interakciók középpontjában, és hogy az emberi természetet hogyan tükrözik a digitális médiában.

Forrás: www.gizmodo.com.au

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.