A varázsgomba épp ellenkező hatást vált ki mint az antidepresszánsok

Már hosszú ideje ismerik, hogy a pszilocibin, a varázs gomba hatóanyaga, képes segíteni a depressziós embereken. A kutatók szerint ez azért lehet, mert képes visszaállítani az agy érzelmi fogékonyságát.

Ez azért annyira meglepő, mert ez a mechanizmus éppen ellentétes azzal, amit az antidepresszánsok egyik legnagyobb típusa, a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k) csinálnak.

“A pszilocibinnel kiegészített terápia azzal enyhítheti a depressziót, hogy növeli az érzelmi kapcsolatokat,” mondta Leor Roseman, az Imperial College London neurológusa.“Ez más mint a SSRI antidepresszánsok, amiket gyakran azzal kritizálnak, hogy érzelmileg eltompítják az embert.”

A új tanulmányban 20 beteget vizsgáltak, akiket kezeléssel szemben ellenálló depresszióval diagnosztizáltak.  A tanulmány során arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van a pszilocibin a betegek agyi aktivitására és depressziójuk tüneteire.

A csapat kutatóinak egy része által végzett korábbi kutatásban már kimutatták, hogy a ‘varázsgomba’ látszólag ‘visszaállítja’ a depressziós emberek agyi áramköreit – és a betegek egy része által érzett pozitív hatások akár 5 hétig is megmaradhattak.

Most viszont a csapat arra igyekezett magyarázatot adni, hogy a pszilocibin milyen hatással lehet az amigdalára – ami az agy érzelmeket feldolgozó területe – a depresszióban nyújtott jótékony hatása mellett.

Mielőtt még pszilocibint kaptak volna, a kutatás résztvevőinek agyáról fMRI felvételeket készítettek. Ezt követően az elkövetkező egy hétben a betegek két különböző alkalommal kaptak pszilocibint, amit a következő reggel ismét fMRI felvételek készítése követett.

Az agyi képkészítés alatt a résztvevőknek olyan arcokról mutattak képeket, amik félelmet, boldogságot vagy semlegességet tükröztek – ezzel a kutatók azt akarták kideríteni, hogy milyen különbséget okoz a pszilocibin az amigdala aktivitásában, ahogy az arcokra reagál.

A kísérletet követően a résztvevők többsége arról számolt be, hogy a pszilocibin hatására elmúltak a depressziós tünetei és a csoport tagjainak fele még a kezelést követő ötödik héten is jótékony hatásokról számolt be – hasonlóan a korábbi tanulmány eredményeihez.

Ennél meglepőbb viszont, hogy a felvételek alapján a szer megemeli a jobb amigdala aktivitását és ezzel megemelkedtek a félelemmel teli és boldog arcokra adott válaszreakciók – a félő arcokra adott reakciókkal a kísérletet követő első héten képesek voltak megjósolni a depresszió tüneteiben való javulást is.

Ami igazán meglepő, hogy ez a javulás annak dacára jön létre, hogy a gyakran használt SSRI antidepresszánsok éppen ennek a hatásnak az ellentétét igyekeznek kiváltani a betegekben.

“Az elméletek szerint, hogy az SSRI alatti negatív érzelmi hatásokra adott lecsökkent amigdala válaszreakciónak fontos része a szer kezelési hatásának,” magyarázták a kutatók. “azonban a jelen kutatás felfedezései arra utalnak, hogy ez a modell nem terjed ki a pszilocibin gyógyászati hatásaira.”

A kutatók nem tudják még hogy ez pontosan miért is van így, azonban a betegek a kísérletet követően arról számoltak be, hogy hajlandóbbak befogadni bármilyen érzelmet – közöttük a negatívakkal is – amíg úgy érezték, hogy a korábbi kezelések inkább az érzelmek figyelmen kívül hagyására helyezték a hangsúlyt.

“Sokkal könnyedebbnek éreztem magam, mintha valami felszabadult volna, egy érzelmi megtisztulás volt, ami felemelte a szorongás és a depresszió súlyát,” mondta például az egyik résztvevő.

A kutatók elismerik, hogy a kutatás eredményeinek határokat szab a kis mintaállomány és a kontroll betegek hiánya – különösen olyanoké, amiknél az SSRI hatásaival is összehasonlítanák a pszilocibin hatását.

Azonban a csapat reménye szerint a következő vizsgálattal már megoldhatják ezeket a hiányosságokat és felderíthetik ennek a rejtélyes vegyületnek a depresszióval való kapcsolatát.

“Úgy hiszem, hogy a pszichedelikumokban benne van a lehetőség, hogy mély pszichológiai sebeket gyógyítsanak be,” mondta Roseman. “És úgy gondolom, hogy a neuropszichofarmakológiai mechanizmusaik vizsgálatával többet tudhatunk meg a bennük rejlő lehetőségekről.”

Forrás: sciencedirect.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.