Automata rémálom: egy öntudatlan világ felé tartunk?

Nemrégiben volt a „Szuperintelligencia: Tudomány vagy Fikció?” névre keresztelt mesterséges intelligencia konferencia, aminek az Élet Jövője Intézet adott otthont. Az intézet célja „az optimista jövőkép” népszerűsítése.

A konferencián több témában hallgathatták a résztvevők a szakértők véleményét, köztük Elon Musk a Tesla Motors és SpaceX alapítója, Ray Kurzweil futurista, Demis Hassabis a Google DeepMind-tól, Sam Harris neurológus és író, Nick Bostrom filozófus, David Chalmers filozófus és kognitív tudós, Jaan Tallinn a Skype társalapítója, Stuart Russell és Bart Selman számítástechnikai tudósok. A beszélgetést Max Tegmark, az MIT kozmológusa, vezette.

A beszélgetés fő témája a mesterséges szuperintelligencia előnyei és hátrányai a jövőben. Egy dologban minden szakértő egyetértett: csak idő kérdése, hogy az AI-ok életünk szerves részévé váljanak. Előbb utóbb a mesterséges intelligenciák felül fogják múlni az emberi intelligenciát, ami nagy veszéllyel és változással járhat. Elon Musk szerint fölösleges aggódnunk mivel már most is kiborgok vagyunk, ha figyelembe vesszük, az összes technológiai megoldást amit használunk nap mint nap.

Azonban David Chalmers, ausztrál filozófus és kognitív tudós, attól fél, hogy a világból ki fog veszni az öntudat. A mesterséges intelligencia jövőképébe, szinte mindig megjelenik az öntudatra ébredés. De mi van abban az esetben ha ez nem történik meg és nem tudunk majd mesterséges embereket létrehozni? Egy olyan világ jöhet létre ami tele van öntudat nélküli mesterséges intelligenciával.

Chalmers így írja le a jövőképét (22:27-től a videóban):

Számomra az egy hatalmas hibalehetőséget vet fel, hogy a jövőben öntudattal nem rendelkező emberi vagy emberfeletti szintű AI-kat hozunk létre és az egész világot velük népesítjük be. Ez a hatalmas intelligencia, öntudatlanság és a szubjektív tapasztalatok hiányának világa lenne. Úgy gondolom, hogy már sok különböző világnézetű ember van azon az állásponton, hogy az öntudat és a szubjektív élmények nélkül nincs értelme, vagy értéke az életnek. Egy öntudat nélküli világ pedig nem egy pozitív végkimenetel, talán nem a lehető legrosszabb, de biztos, hogy a legrosszabbak között lenne.

Chalmerst az elmefilozófiában végzett munkái tették híressé és főleg az öntudat kérdését firtatja. Az egyik leghíresebb gondolata a „az öntudat nehéz problémája”, amit az 1995-ös írásában fejt ki bővebben. „miért létezik az érzés ami, az érzékelt információkkal szembeni éberséget, kíséri?

A megoldás az öntudatlan AI-ok által vezérelt világra, hogy ember szerű öntudattal rendelkező AI-okat hozzunk létre:

Úgy értem, hogy van egy dolog, aminek az elkészítését meg kellene fontolnunk, mivel nem értjük az öntudatot, és nem rendelkezünk az elméletével sem. Talán amiben legbiztosabbak lehetünk, az az emberi öntudat… Ahhoz, hogy emberszerű AI-okat hozzunk létre, biztosnak kell lennünk benne, hogy az öntudat fenn fog maradni,” mondta Chalmers (23:51)

Azzal, hogy azt tűzzük ki célunkká, hogy magunkat teljesen újra alkotjuk minden emberi karakterisztikával együtt, talán megakadályozhatja, hogy egy lélektelen mechanikus világ legyen a sorsunk. Ez egy olyan figyelmeztetés, amit addig kell megfontolnunk amíg, még van időnk. Azonban Chalmers szavaiból azt szűrhetjük le, hogy mivel nem értjük az öntudatot, ezért ez egy bukásra ítélt cél lehet.

A konferencia teljes beszélgetése:

Forrásbigthink.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás