Az Amazonas őserdő egy 8000 éves kísérlet eredménye

Annak ellenére, hogy az Amazonas erdő vadnak és feltérképezetlennek tűnhet, egy új tanulmány felfedi, hogy az erdőt valójában a korai emberek növénytermesztése befolyásolta. Az emberek már több mint 10 000 éve lakják az Amazonast és az ősi világ több jelentős civilizációjának is az erdő adott otthont. Ezen civilizációk nyomai még ma is megfigyelhetőek.

Carolina Levis, a Wageningen Egyetem környezetkutató tudósa, és egy nagy nemzetközi ökológus és archeológus csapat működött közre a kutatásban, ami megváltoztathatja, hogyan tekintünk az Amazonasra.

“Az emberek nagyjából 10 000 éve vették birtokukba az Amazonast, és a helyi növény fajokat kezdték hasznosítani, aztán megközelítőleg 8 000 éve, elkezdték kiválogatni a számukra hasznos fenotípusokat,” mondta Levis. “Ők ténylegesen ültették és termesztették az otthonukként szolgáló erdő növényeit. Hogy perspektívába helyezzük ezt, ebben az időben kezdték a neolitikus kor emberei a búza és az árpa háziasítását is.”

A kutatók az Amazonas Fadiverzitás Hálózat adatait vizsgálták, és összesen 85 háziasított fajt találtak az Amazonasi erdőben előforduló 4962 faj közül. Ez a 85 nem hangzik túl soknak, viszont a hatásuk az erdő felépítésére igen jelentős.

“Azt találtuk, hogy ez a 85 faj közül 20 hiperdomináns – ez a százalék ötször akkora mint a hiperdomináns fajok száma az összes fajhoz képest,” írta a csapat. “Összességében a háziasított fajok ma az erdő 20 százalékát teszik ki, és azokon a területeken, ahol valaha az ősi civilizációk éltek, ez a szám a 30 százalékot is megközelítheti.”

A 8000 évvel ezelőtti amazonasi emberek kedvelt fái; a gumi, a kakaó, a paradió, a csillagalma, az acai pálma, a kesudió és a tukuma pálma. Ezek a növények élelmül és építőanyagként szolgáltak a korai kolumbiai társadalmaknak.

Az is bizonyítja a fák kultiválását, hogy a háziasított növények az archeológusok által azonosított ősi városok és a folyó menti területek körül voltak a legelterjedtebbek.  Sokan közülük olyan területen találhatóak, amiket az amazonasi őslakosok leégettek a terület megtisztításához, hogy nagyobb helyük legyen a gazdálkodásra. Persze azt sem zárhatjuk ki, hogy ezek a növények voltak a legellenállóbbak az emberi behatásra, így összességében a háziasított növények sűrűsége valószínűleg az emberi termesztés és az ember által kialakított környezethez való alkalmazkodás tényezőiből tevődik össze.

Eredményül egy olyan erdőt kapunk amit jelentősen befolyásolt az ember több ezer évig tartó jelenléte. Annak ellenére, hogy az ősi városok építői több mint egy évezrede elhagyták az erdőt és a kolonizáció alatt a maradék amazonasi őslakosok nagy részével is végeztek 500 éve, ezek a erdő-gazdálkodók eltörölhetetlen nyomot hagytak a tájon.

Habár a letűnt kor hatalmas templomait ma már teljesen betakarta az erdő, az ember továbbra is segítheti bizonyos fajok dominanciáját. Crystal McMichael, az Amsterdam Egyetem paleoökológusa, megjegyezte hogy a Amazonas átalakítása nem ért véget az európaiakkal.

“Közismert, hogy az ősi és a modern emberek is szeretnek hasonló területeken letelepedni,” mondta. “És ahogy új emberek özönlöttek be az erdőbe, a háziasított növények száma is magas maradt.”

A tudósok már hosszú ideje vitatkoznak az ember szerepéről az a Amazonas formálásában. De ami lenyűgöző Levis és munkatársai munkájával kapcsolatban, hogy az Amazonas felmérése ökológiai és archeológiai szempontból is történt. Így ez a több tudományágat érintő munka segít megértenünk, hogy ez a látszólag érintetlen vadon valójában a ősi faültetvények foltjaiból tevődik össze.

Forrás: arstechnica.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás