Az avokádó magja mégsem a szemétbe való

Hamarosan az avokádó legkevésbé kívánatos része a szemétből kincsé válhat. A tudósok egy új tanulmányban megvizsgálták az avokádó magok héját, amit általában a maggal együtt kidobunk azonban most lényeges kémiai részecskék egész aranybányáját fedezték fel bennük. A csapat szerint ezek a vegyületek egészen az egészségipartól a kozmetikum és parfüm gyártókig sokakat érdekelhetnek.

A felfedezést az ACS 254. nemzeti találkozóján jelentették be – a világ egyik legnagyobb tudományos közössége által tartott rendezvényen közel 9400 prezentációt hallgathatnak a résztvevők különböző témákban.

“Lehetséges hogy az avokádó magok héja, amit a legtöbben szemétnek gondolnak, valójában egy drágakő, mivel a benne lévő gyógyhatású vegyületeket amik használhatók lehetnek a rák, szívbetegséges és más problémák kezelésére,” mondta Debasish Bandyopadhyay. “Az eredményeinkből az is kiderül hogy a maghéj műanyagok és más ipari termékeknél használt vegyületeknek is lehet a forrása.”

Világszerte évente közel 5 millió tonna avokádót szednek le. A legtöbb esetben viszont az avokádónak csak a “húsát” fogyasztják el és a magja a kukában végzi. Néhány ehető olajokat gyártó cég készít kivonatokat a zöldség magjából, de általában a feldolgozáskor eltávolítják a mag héját.

A kutatók, hogy kiderítsék mit is dobunk ki valójában, leőröltek 300 szárított avokádó mag héjat, amiből azután körülbelül három teáskanálnyi olajat és nagyjából 30 gramm viaszt vontak ki. Gázkromatográfia-tömegspektroszkópiás vizsgálattal a kutatók az olajban 116, a viaszban pedig 16 vegyületet találtak, amik nagy része a magban nincs is jelen.

Az olajban talált vegyületek közül a fontosabbak a behenil-alkohol – ami az antivirális gyógyszerek egy fontos összetevője – a heptakozán – ami képes lehet megállítani a daganatok növekedését – és a dodekánsav – aminek az érelzáródások bizonyos eseteinek csökkentésében van szerepe.

A viaszban pedig benzil-butil-ftalátot találtak – ami egy műanyaglágyító, amit különböző műanyag használati cikkek rugalmasságát adja – továbbá bisz (2-butoxi-etil) -ftalátot – ami kozmetikumoknál használt vegyület – és butilezett hidroxi-toluolt – ami egy ételadalék.

Forrás: acs.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás