Az Azték civilizáció összeomlását a szalmonella okozhatta

Az emberi történelem egyik legszörnyűbb járványát, a 16. századi mexikói őslakosokat sújtó dögvészt, egy Európából származó halálos szalmonella faj okozhatta, derült ki egy új, páros tanulmányból.

Az egyik tanulmányban beszámolnak róla, hogy találtak DNS nyomokat egy gyomor baktériumtól – egy mexikói, az 1540-es évekbeli járványhoz köthető temetkezési helyen – ami az őslakosok több mint 80 százalékával végzett.

Ez valószínűleg az első igazi bizonyíték, hogy melyik kórokozó okozta a hatalmas népességcsökkenést az európai kolonizációt követő időszakban,” mondta Hannes Schroeder, a Dán Nemzeti Múzeum ősi DNS kutatója, aki a kutatásban nem vett részt.

Holtestek és árkok

1519-ben, amikor Hernando Cortés spanyol konkvisztádor csapatai megérkeztek a mai Mexikó területére, a népesség még nagyjából 25 millió főt számlált. Egy évszázaddal később, a spanyol győzelmek és járványok sorát követően ez a szám 1 millióra esett vissza.

Ezek közül a betegség közül a leglesújtóbb cocoliztli néven vált ismerté – ami az aztékok nyelvén, a nahuatl-on, azt jelenti hogy ‘dögvész’. A kettő legnagyobb cocoliztli, az 1545 és 1576 évek között következett be és a becslések alapján az áldozatok száma 7 és 18 millió között mozgott.

A városokban és nagyobb falvakban, hatalmas árkokat ástak és napkeltétől napnyugtáig a papok nem csináltak semmi mást mint halottakat hordtak az árkokba,” jegyezte meg egy ferences történész aki tanúja volt az 1576-os járvány kitörésének.

Eddig kevés egyetértés volt arról hogy mi is okozhatta a cocoliztli-t – azonban kanyaró, himlő és a tífusz a legtöbb vitában felmerültek. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) 2002 kutatása szerint egy vírusos vérzéses láz és egy katasztrofális szárazság állt a vérengzés mögött. Az 1545-ös járványt a 14. század Európájában pusztító Fekete Halálához hasonlították.

Bakteriális genetika

A kísérletet, ami a kérdés megválaszolását célozta, Johannes Krause, az Emberi Történelem Tudomány Max Planck Intézetének evolúciós genetikusa vezette és összesen 29 emberi holttest fogaiból vettek DNS mintát. A minták vizsgálatát követően 5 maradványt hoztak kapcsolatba az 1545-50-es cocoliztli-val.

A kinyert ősi baktérium egyezést mutatott a szalmonellával, egy összesen 2700 modern baktériumot tartalmazó adatbázis alapján.

További vizsgálatok a rövid és sérült DNS töredékeken lehetővé tették a a csapat számára hogy rekonstruálják két Salmonella enterica (Paratyphi C) törzs genomját. Ma ez a baktérium tifusz szerű megbetegedéseket és hastifuszt okoz főleg a fejlődő országok területén. Kezelés nélkül a fertőzés az esetek 10-15%-ban végződik halállal.

Teljesen logikus, hogy ez a baktérium okozta a járványt,” mondta Schroeder. “Ez jó magyarázatot nyújt az esetre.“. Azonban María Ávila-Arcos az UNAM-ről nem ért egyet, és úgy gondolja, hogy a cocoliztli egy vírus okozhatta, amit a csapat által használt vizsgálati módszerek nem mutatnak ki.

A származás kérdése

Krause és munkatársainak feltevését egy másik most megjelent tanulmány is támogatja, ami a Salmonella Paratyphi C lehetséges átkerülését fejtegeti Európából Mexikóba.

A Mark Achtman, a Warwick Egyetem mikrobiológusa által vezetett csapat, egy fiatal nő maradványait vizsgálta meg, akit az 1200-as években temettek el a norvég Trondheim temetőjében. A kinyert baktérium genom a mára már ritkának számító Salmonella törzs első bizonyítéka és bizonyíték arra is, hogy Európában keringett.

Igazából meg szeretnénk nézni mind a kettő törzset együtt,” mondta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúció biológusa. “Ha több ősi genomot sikerül gyűjtenünk Európában és Amerikában, lehetségessé válik, hogy méginkább meggyőződjünk róla, hogy a halálos kórokozók, mint a Salmonella tényleg Európából jutottak az Új Világba.”

Az hogy a Salmonella Paratyphi C már háromszáz évvel a mexikói járvány előtt jelen volt Norvégiában, még nem jelenti azt, hogy az európaiak fertőzték meg a mexikói őslakókat a hastífusszal,” mondta Schroeder. “De a feltevés teljesen ésszerű. A Salmonella Paratyphi C-val fertőzött emberek egy kis százaléka magával hordozza a baktériumot anélkül hogy megbetegedne, ezért elképzelhető, hogy a spanyolok megfertőzték az őslakosokat, akiknél még nem alakult ki a természetes ellenállás a baktériummal szemben.”

A Paratyphi C a széklet útján terjed, és a spanyol hódítás nyomán összeomló szociális rend vezethetett rendkívül rossz higiéniai körülmények kialakulásához, ami tökéletes lehetőséget nyújtott a Salmonella terjedésére.” írta Krause és csapata a tanulmányban.

Krause tanulmányát követve más ősi járványok mögötti kórokozók is azonosíthatóakká válnak,” mondta Schroeder, akinek a csapata azt tervezi hogy a Karib térség temetkezési helyein fognak más ősi kórokozók után kutatni, amik az ottani katasztrofális járványokhoz köthetőek. “Az feltételezés, hogy ezeknek egy részéért is a Salmonella a felelős, mára erősen valószínűvé vált.” mondta.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás