Az egyik legtöbbet idézett tudományos írás, ‘csak’ egy diplomamunka

Ki írta minden idők legjobb tudományos cikkét?

Albert Einstein, Niels Bohr vagy talán Alexander Fleming munkája, ami meghatározó lehet a jövő szempontjából? Talán Francis Crick és James Watson 1953-ban, a Nature-ban megjelent írásuk, amiben a DNS szerkezetét mutatják be? Talán Marie Curie rádióaktivitással kapcsolatos munkája?

Pusztán a számok alapján, egyikük sem közelít meg egy kevésbé ismert amerikai kémikust, akinek az orvosi diplomamunkája lett a történelem egyik legtöbbet idézet tanulmánya.

A Current Science folyóiratban megjelenő vizsgálat szerint a legnagyobb három írás, amiket több mint 100 000-en idéztek saját írásaikban, egyike a Georgia Egyetem biokémikusa Marion M. Bradfod munkája, amire összesen 157 683-an hivatkoztak.

Hogy az írás súlyát tovább szemléltessük, a Thomson Reuters Web of Science honlapján összegyűjtött összes írás első lapját kinyomtatnánk, a halom magassága megközelítené a Kilimandzsáró hegy csúcsát. Ebből a kupacból csupán 1,5 méter az a rész, amit azok az írások tesznek ki, amiket 1000-nél többen idéztek.

Dr Bradford írásában, ami az Analytical Biochemistry folyóiratban jelent meg, azt magyarázza, hogy a kémikusok hogyan tudják egy minta fehérjetartalmát gyorsan megmérni. Ezzel szembe Brandford a Times Higher Education lapnak azt mondta, hogy nem ezt a felfedezését tartja legjelentősebbnek.

Szerintem a legjobb munkámat a szabadalmak között kell keresni, az újra használható vegyszerek terén,” mondta Bradford, aki még 1983-ban hagyta ott a Georgia Egyetemet, hogy az iparban folytassa a munkáját a A. E. Stanley-nél, a gyártónál, akit később a brit cukor cég, a Tate & Lyle 1988-ban megvett.

Az akkori kutatás a karrierem egyik szakasza volt csupán, és nem is az, ami hosszú távú hatást gyakorolt a biokémia területére”, mondta Bradford, aki azóta már nyugdíjba vonult.

Természetesen tudott róla, hogy az írását sokan idézték, de arról nem tudott, hogy ezzel rekordot is állított.

A diplomamunkámnak az volt a célja, hogy olyan eljárást fejlesszünk ki, amivel az oldatokban található fehérjék mennyiségét az akkoriban használt módszernél lényegesen gyorsabban tudjuk meghatározni” magyarázza, még azt is hozzátéve, hogy az eljárása szinte azonnal átvette az addigi több órás eljárás helyét.

Az idézetek száma megmutatja, hogy mennyien használták a leírtakat, ezzel nagyjából az írás jelentősége is tükröződik” folytatta Dr. Bradford, hozzátéve még hogy nem gondolja úgy, hogy az ő írása lenne a legjelentősebb a szakirodalomban.

Segített a tudósoknak hogy gyorsabban és egyszerűbben dolgozzanak, ezzel elérve eredeti 40 éves célját

A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb 1000+ idézett írást az amerikai Princeton Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetének matematikus fizikusa Edward Witten írta. (összesen 30 cikk, amiből 12 sajátja)

A Harvard Egyetem teremtette meg a legtöbb „klasszikus” írást (532) – ami több mint kétszer annyi, mint a Massachusetts Technológiai Intézet (251), és a harmadik legtöbb írással rendelkező Stanford Egyetem (232). Az írás még azt is hozzáteszi, hogy a 20 276 tudós közül, akik a klasszikus írásokat írták, csupán 109 kapott Nobel díjat.

Forrás: www.timeshighereducation.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.