Az első sikeres vízalatti energiatároló rendszer

A pumpákkal történő energiatárolás egy több évtizedes technológia, aminek az alap koncepciója igen egyszerű: Amikor az elektromos áram olcsó és könnyen hozzáférhető, egy pumpával vizet nyomnak egy turbina fölé, amint az áram drágábbá válik, leengedik vizet, ami majd a turbina segítségével energiát termel. Gyakran ezek a pumpált energiatárolók kiegészítő szerepet töltenek be más generátor rendszerekben, és a felhasználásukkal igyekeznek elkerülni a nagyobb eltéréseket az elektromos hálózatban folyó áram mennyiségében.

Egy német kutató intézet éveket töltött azzal, hogy ezt az elméletet óceáni környezetbe is átültesse. Most már egy sikeres, 4 hetes teszt időszakon vannak túl, aminél üreges beton golyókat helyeztek az Alpok lábánál fekvő Constance tóba. A gömböknek az átmérője 3 méteres volt és a belsejükbe már a pumpát és a turbinát is elhelyezték. Ez az új rendszer a tradicionális technológiához nagyon hasonlóan működik.

A Fraunhofer, szélenergiával és energiatárolással foglalkozó intézet olyan gömböket álmodott meg, amelyek 30 méter átmérőjűek és 700 méter mélyen vannak elhelyezve a víz alatt. A gömböket a mélységhez igazított, 5 MW-os turbinákkal látják majd el. Egy gömb a tervek szerint 20 MWh tárolókapacitásra lesz képes, négy órás leadási idővel.

A “vízalatti energia parkban” több tucat ilyen gömböt helyeznének el, amiket a parton lévő szélerőművekhez kapcsolnának, így javítva a megújuló erőforrásokból származó energia hozzáférhetőségét. Az intézet szerint a projekt csak nagyméretű beruházás esetén lehet gazdaságos és a becsléseik alapján ez több mint 80 gömböt jelent, hogy “tényleges teljesítmény és kapacitás javulást érjenek el az energetikai piacon”.

Novemberben a Fraunhofer Intézet a teszt golyókat a Constance tó partjától 200 méterre 100 méteres mélységben helyezte el. A kutatók a gömböket múlt héten emelték ki a vízből és az adatok feldolgozása még mindig folyamatban van. Az intézet azt reméli hogy a gyűjtött adatok segíthetnek jobb számítógépes modellek készítésében, amiket már a gömbök majdani környezetéhez igazítanak. A következő lépés a projektben egy nagyobb méretű gömb elhelyezése a tóba, az előzőnél lényegesen hosszabb időre.

Az intézet közleménye szerint a tényleges tengeri bevetésre még 3-5 évet kell várni, azonban már sok ipari és állami partner jelentkezett a projekt finanszírozására.

Forrás: arstechnica.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás