Az ételmérgezést okozó mikróbák képesek irányítani az egerek elméjét

Amikor ételmérgezésben szenvedünk, a dolog, amit legkevésbé akarunk az az evés. De az egereknél a mikróbák, amik ezt a betegséget okkozák, pont, hogy megemelik az étvágyat. A kutatók azt mondják ugyanezt a trükköt akár azoknál az öregeknél és rákos betegeknél is használni lehetne, akik már elveszítették az étel iránti vágyukat.

Szerintem ez egy fantasztikus tanulmány,” mondja Keith Kelley az urbanai Illinois Egyetem immunófiziológusa. A kutatók dicséretre méltó módon kombinálták több tudományág megközelítéseit, mint például a mikrobiológia, a neurobiológia, és az immunológia, hogy eljussanak ehhez a meglepő következtetéshez. „Ez lenne a megfelelő mód arra, hogy egy betegség következményeit kivizsgáljuk.

A betegség alatt tapasztalt tünetek egy része, mint a letargia és a láz, valójába jót tesznek a betegnek. Az egész napos ágyban fekvés például segít abban, hogy a szervezetnek több energiája maradjon az immunsejtek termelésére.

A kép viszont már sokkal bonyolultabb, ha olyan betegségről beszélünk ami csökkenti az étvágyat. Állatkísérletek során azt találták, hogy a lecsökkent evés látszólag javítja a fertőzött túlélési esélyeit. Ez valószínűleg azért van, így mert ez megfosztja a mikróbát is több létfontosságú tápanyagtól, viszont néhány esetben akár halálos kimenetelű lehet a beteg számára is.

Janelle Ayres, a san diegoi Salk Intézet a Biológiai Tanulmányokért immunomikrobiológusa, és munkatársa azt tűzték ki célul, hogy megállapítsák hogyan hat a csökkentett evés a szalmonella baktérium egy fajtájára, ami néha halálos mértékű betegséget okoz a rágcsálóknál, az embereknél pedig ételmérgezéssel jár. Miután megfertőzték a kísérleti egereket a mikróbával, Ayres és a többi kutató azt találta az SlrP bakteriális fehérje befolyásolja, hogy mennyire veszélyesek is ezek a mikróbák. Azok a baktériumok, amik nem termelték ezt a fehérjét sokkal nagyob eséllyel voltak halálos kimenetelűek a rágcsálókra nézve. Ezek az SlrP mentes baktériumokkal fertőzött egerek társaiknál nagyjából 20%-al kevesebbet ettek, tette közé a csapat a Cell tudományos folyóirat oldalán.

Salmonella Typhimurium

Az eredmények azt mutatják a szalmonella baktérium az SlrP-t használva befolyásolja az egerek étvágyát. Amikor a rágcsálók gyógyulófélben vannak a szalmonella fertőzésből, a vagus ideg, ami az agyat és a bélrendszert köti össze, olyan jeleket küld a hipotalamusznak, amik miatt az állat kevesebbet eszik. Azonban az SlrP blokkolja ezeket a jeleket.

Szóval miért is jó ez a baktériumoknak? A szalmonella mikróbák álltalában az állat vékonybelében gyűlnek fel. De a kutatók azt találták, hogyha az állatok nem esznek, a baktériumok megtámadják a májat, a lépet, és több más helyet is a hasban. Amikor a mikróbák elhagyják, a vékonybelet egy sokkal komolyabb betegséget okoznak, ami sokkal nagyobb eséllyel vezet az egér halálához. Így az állatokat evésre bírva, az SlrP segít a baktériumokat a vékonybélben tartani és megakadályozza őket abban, hogy végezzenek az egérrel. Ha az egerek élnek és rendesen esznek, akkor ürítenek is. Ezért a baktériumok nagy eséllyel végezhetik a rágcsálók ürülékében, amik kapcsolatba lépve más rágcsálókkal gondoskodnak a baktériumok új gazdatestbe való jutásáról.

Egy olyan kórokozó, ami rendívül gyorsan szaporodik, de végez a gazdatestel nem tud annyi új gazdatestet megfertőzni. Így a szalmonellának ki kell egyensúlyoznia, hogy mennyire halálos és milyen gyorsan képes terjedni. „Teljesen érthető, hogy a kórokozó miért keresi az ’arany középutat’,” mondta James Adelman az amesi Iowa Állami Egyetem betegség ökológusa.

A munka eredménye „szemléltet egy újszerű utat, amivel a kórokozók megkerülhetik ezt a (betegség) válaszreakciót,” mondta Eric Shattuck a san antonioi Texas Egyetem neuroimmunológusa. De Robert Dantzer az egyetem houstoni Anderson Rák Központ neuroimmunológusa szkeptikus a magyarázattal szemben, hogy a baktérium miért is tartja fenn az étvágyat. A vadonban nem az a kérdés hogy a beteg állat egyen e vagy sem, hanem az hogy hagyja e el a menedékét élelem után kutatva. „A beteg egyedeknek meg kell őrizniük az energiájukat az immunrendszer metabolikus szükségleteihez.”

Annak ellenére, hogy a betegség hatására előjövő viselkedési formák általában kedvezőek,  a keveset evés mégis káros a szalmonella fertőzésnél – és akár más bakteriális fertőzéseknél is. Aryes szerint az eredmények azt sugallják, hogy a betegek etetése hasznos lehet az ilyen típusú fertőzések kezelésében. Mind e mellet a kutatók lehetségesnek tartják a baktérium hatásának a lemásolását más emberek esetében is, akiknek többet kellene enniük, mint például az öregek vagy azok, akik éppen rákkezelésben részesülnek.

Forráswww.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás