Az IoT megváltani vagy elpusztítani fogja a környezetet?

A dolgok internete (röviden IoT) – a folyamatosan bővülő érzékelők, otthoni felhasználások és hordható okos eszközök ökoszisztémája – egyre nagyobb figyelemre tesz szert. A spekuláció még folyik, hogy ez a nagyjából 23 milliárd (és folyamatosan növekvő) „dolog” hogyan fogja feljavítani az életminőséget, egyszerűsíteni a vállalati rendszereket és legfőképpen fűteni a gazdaságot – a piaci részesedését 2025 re már 11 billió dollárra becsülik.

Amit már kevesebben vesznek figyelembe, hogy ezek a hatalmas eszközhálók milyen hatást gyakorolnak majd a környezetre. Amíg az IoT rendszer teljes elterjedése nem valósul meg, addig a szakértők véleménye is megoszlik róla, hogy az eszközök a pusztulást vagy megváltást fogják jelenteni a természetre.

Egy dolog, amiben viszont egyetértenek, hogy nem szabad megvárni, amíg a válasz magától eljön.

A dolgok internete a legnagyobb, legkifinomultabb eszköz, amit valaha is telepítettünk a bolygónkra.” mondta Kerry Hinton telekommunikációs szakértő és a Melbourne Egyetem Energiatakarékos Telekommunikációs Központjának volt igazgatója. „Ez azt jelenti, hogy az első naptól kezdve el kell gondolkodnunk a határain, amit az energiaigény és ritka földfémek használata állít elénk.

Hinton szerint az IoT energiaigénye nagyban attól fog függeni, hogy főleg milyen eszközök lesznek benne és azoknak mi lesz a feladatuk.

A spektrum egyik végén a kévés energiaigényű, kevés adatot közvetítő eszközök – ilyen például a szenzor, ami jelzi, ha egy automatát újra kell tölteni – valószínűtlen, hogy lényegesen megnövelik a villanyszámlát. A legtöbbjük ezek közül nincs is az elektromos hálózathoz csatlakoztatva. Hosszan tartó elemek és az önellátó eszközök – amik napenergiát, rezgéseket vagy hőt hasznosítanak – is fejlesztés alatt állnak.

Ezzel szemben Hinton és mások is azt látják, hogy az ökoszisztéma egyre összetettebb és energiaigényesebbé fog válni. Erre tökéletes példák a videó kamerák. Az ilyen eszközök nemcsak nagy energia igényűek, de jelentősen hozzá is tesznek az interneten futó adatok mennyiségéhez. A Cisco által közzétett vizuális hálózati index szerint a videó megfigyelés adatforgalma 2014 és 2015 között a duplájára nőtt és az előrejelzések alapján 2020-ra akár megkétszereződhet.

Az energiafogyasztás problémája igen káros lehet.” mondta Hinton. A technológia az eszközök és a háztartások szintjén nem ad jelentősen az energiafogyasztáshoz, de ha ország szerte minden háztartásba nő a fogyasztás az már akár több új erőművet is jelenthet.”

Ahelyett hogy energiaéhesek lennének az IoT készülékek nagyon is sokkal csökkenthetik az energiafogyasztást és a vízhasználatot.” Bettina Tratz-Ryan szerint, aki zöld-számítástechnika szakember és Gatner elnökhelyettese. „Az energia betakarítás elgondolása az innováció egy fontos eleme lehet, és ezt az elemet az IoT készülékek is előrébb mozdíthatják.” Ezen felül a szenzorok segítenek az okos házaknál a fűtés szabályozásában, azzal hogy csak akkor fűtenek, ha szükséges is, a lámpák elhomályosításával, ha senki sincs a közelbe, és abban is, hogy az esetleges szivárgásokat azonnal jelzik.

Pontosan ezt a cél tűzte ki a még most formálódó IoT cég, a SkyGrid. „Nagyon sok hatásvadász dolog van már kint, de minket egy olyan dolog érdekel, ami segít a világnak is” mondta a cég vezérigazgatója, Rory Gleeson.

SkyGrid, aminek a központja Melbourne-ben és Sydney-ben van, most egy meleg-vizes rendszert fejleszt a Quantum Energy meleg-vizes céggel karöltve. A projekt célja hogy egy olyan intelligens vízmelegítő rendszert hozzanak létre, ami csak akkor fűti a vizet, ha van valaki, aki felhasználja azt. Így megakadályozva az energiapazarlást – ami néhány helyen akár a rendszer energiájának 50 %.

Persze a „dolgok” az IoT-nak csak az egyik összetevőjük. A termelt adathalmaz, amit a rendszert termel és tárol, is hatalmas növekedésnek néz elébe. Az adattárolás hatásfoka az elmúlt években jelentősen javult. Ahelyett hogy az adatokat egy rossz hatásfokú cég szervereire száműznék, egyre többen használják a felhő alapú technológiát. Azaz az adatokat nagy technikai cégeknél tárolják, akiknek érdekük, hogy az energiafogyasztást (és ezzel a kiadásaikat) is a lehetséges legalacsonyabb szinten tartsák.

A Greenpeace 2015-os felmérése szerint ezek a tech óriások egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordulnak, hogy csökkentsék az ökológiai lábnyomukat. Például az Apple adatközpontja már 100%-osan megújuló energiát használ, a Yahoo 73%-ot, a Facebook 49%-et és a Google 46%-ot használnak, ezzel javítva a környezetbarát tanúsítványaikat. (Ezzel szemben a HP, IBM és a Microsoft Ausztráliai központú adatközpontjaik még 74%-ban szén alapú energiát használnak).

A legtöbb cég már az adatközpont helyét is az energetikai szempontok alapján választják. Például 2013-ban a Facebook Svédországban nyitott új adatközpontot, amit már kinti levegővel hűtenek és azon felül a helyi vízerőműveket használják.

Ezek miatt az IoT-k adatáradata, ha a felhőn tárolják, nem lesznek nagy hatással az energiafogyasztásra, de Hinton szerint a helyzet nem ilyen rózsás. Például az egészségi állapotot felügyelő eszközöknek és a vezető nélküli járműveknek gyors hozzáférés és válaszidő kell ezért a helyi adattárolás előnybe kerülhet a tengeren túlival szemben.

A helyi adathasználat nem is olyan rossz Tratz-Ryan szerint. „Az eszközök anélkül kommunikálnak egymással, hogy külső hálózatot vennének igénybe, ami több energiát venne igénybe és még több szén elégetéséhez vezetne”.

A Melbourne központú Freestyle pont ezt a decentralizálást igyekszik meglovagolni, azzal hogy jobb reagálású energia hálózatokat terveznek. „Elvesszük a döntéshozatal terhét a központoktól és hagyjuk az eszközöket, hogy közel-valós időben hozzanak döntéseket” mondta Brad Affleck a cég üzletfejlesztési vezérigazgatója.

Freestyle a PowerTec mérnöki céggel, a Dél Ausztráliai SA Power Network közműszolgáltatóval és az Adelaide Egyetemmel társult, hogy intelligens energia hálózattal kösse össze a Kenguru Szigetet Dél Ausztráliával. A hálózatot felügyelő szenzorok a háztartások energiafogyasztást megújuló energia felhasználásával igyekeznek biztosítani, anélkül hogy feláldoznák megbízhatóságot.

Így hogy mindkét oldalon ennyi érv sorakozik fel még mindig nagyon nehéz megítélni, hogy IoT jót vagy rosszat jelent a környezetre.

A Globális E-Fentarthatóság Alapítvány (röviden GeSI), számítástechnikai és telekommunikációs cégek nemzetközi érdekcsoportja, mégis megpróbálkozik a feladattal. A még 2015-ben kiadott #SMARTer2030 tanulmányuk szerint az IoT 2030-ra akár 10 szer annyival csökkentheti a széndioxid kibocsátást, mint amennyit a rendszer maga termel. Ezt a tanulmány szerint a közlekedés csökkentésével, okos épületekkel és a gyártás és mezőgazdaság hatásfokának javításával érik majd el.

Hinton még ennek ellenére sem osztja Tratz-Ryan optimista jövőképét. „A trükkös rész,” mondta Hinton „az az, hogy az embereket rávegyék, hogy megcsinálják, ez nem egy egyszerű feladat és szükség lesz a törvényhozók közreműködésére is.”

Tratz-Ryan számár a szabályok csak a kirakós egy része. Ami szerinte fontosabb társadalmi nyomás a szervezetekre és az egyénekre, hogy felelősen járjanak el. „A szabályzat nem elég arra, hogy a környezettudatosságot hatékonyan elterjessze,” mondta „Ennek a változásnak a felhasználói közösségtől és az ipartól kell jönnie.

Forrás: www.theguardian.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás