Az irracionális döntéseket a kevés megfontolás és nem pedig az érzelmek okozhatják

A következőhöz hasonló gazdasági játékokat vizsgálnak a kutatók a Duke Egyetem Huettel Laborjában.

Például kapunk 20 dollárt és a következők közül választhatunk:

  1. Megtarthatjuk a 20 dollár felét
  2. Pénzfeldobással dől el, hogy 20 dollárt vagy semmit sem kapunk

Egy ilyen helyzetben a résztvevők nagy része az 1. lehetőséget választotta.

Viszont képzeljük el, hogy a zsebünkben lévő 20 dollárral a következők közül választhatunk:

  1. Elveszítjük a 20 dollárunk felét
  2. Pénzfeldobással dől el hogy mindet elvesztjük vagy mindet megtarthatjuk

Ebben az esetben a résztvevők többsége már a 2. lehetőséget választotta.

Ha odafigyeltünk észrevehettünk mindkét esetnél a végkimenetel azonos – garantált 10 dollárt – de ha ezt veszteségként vagy nyereségként tüntetjük fel drasztikusan megváltozik, hogy az emberek a biztos lehetőséget vagy a kockázatosat választják. Ezt a jelenséget nevezik kerethatásnak, amit a közgazdászok és a pszichológusok is irracionálisnak tartanak.

A tanulmányt végző tudósok agyi felvételeket hasonlítottak össze, hogy kiderítsék a két feltevésük közül melyik az igaz.

Az egyik elképzelés szerint a jelenség érzelmi okokra vezethető vissza – a garantált nyereséget jó érzés elfogadni, míg a garantált értékvesztést már kellemetlenebb. A másik elképzelés, hogy a jelenséget egy döntéshozatali módszer okozza, miszerint a garantált nyereség mindig előnyös, a garantált vereség pedig mindig hátrányos. Ha az agy ezt veszi alapul kevesebb időt és erőfeszítést kell a lehetőségek mérlegelésére fordítani, ami az evolúcióban korábban előnyös tulajdonság lehetett.

A kutatásban résztvevők agyáról felvételeket készítettek miközben 100 különböző, az előző példákhoz hasonló esetekben kellet választaniuk. A kutatók ezután egyesítették az agyi aktivitás térképeit és együtt vizsgálták őket a már ismert aktív agyi területek után kutatva. Amikor a résztvevőknek a kerethatásnak megfelelően hoztak döntéseket az agyi aktivitásukat a mentális kikapcsolódás jellemezte – mint pihenés közben. Amikor viszont a kerethatással szemben cselekedtek az agyi aktivitás épp ellenkezőleg komoly munkáról számolt be. Ezek alapján a kutatók a hatást a kevés mentális erőfeszítés és a döntéshozatali lerövidülésének a számlájára írják.

Ezután a kutatók úgy ellenőrizték a hatást, hogy csak a résztvevők agyi felvételeit használták a döntéseik megjósolására és azt találták, hogy a képek alapján nagyon pontos előrejelzések születtek a döntésekről.

Ez azt jelentheti hogyha egy személyt meg akarunk győzni valamiről, az érzelmeire való hatás helyett jobban járhatunk ha az egyszerűbb utat választjuk és a helyes döntést könnyűvé és gyorssá tesszük a számukra.

Forrás: jneurosci.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.