Az organikus mezőgazdaság segíthet enyhíteni a klímaváltozás hatásait

Egy új tanulmány szerint, a világ mezőgazdasága organikussá válhat, ha képesek vagyunk csökkenteni az ételek pazarlását és elkezdünk kevesebb földterületet használni az állatok ellátására.

Az új vizsgálat szerint több stratégiai műveletre van szükség egyidejűleg, hogy fenntarthatóbbá tegyük az egyre növekvő populáció ellátását élelemmel és néhány stratégiában szerepe van az étkezési szokások megváltoztatásának is.

Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re elérheti a 9,8 milliárd főt, ami két milliárd extra éhes szájat jelent. Ennek a rengeteg embernek az ellátásához nagyjából 50%-al kellene emelni a mezőgazdaság termelését a kutatók szerint – ami még nagyobb kihívást jelent mivel az étrend változásai miatt egyre nagyobb igény van a húsra, aminek a termelése a növénytermesztéshez képest sokkal nagyobb szén és víz lábnyomot hagy. Mindez még nagyobb tehernek veti alá az amúgy is leterhelt környezetet.

“Ezért létfontosságú, hogy megzabolázzuk a mezőgazdaság negatív környezeti hatásait, amíg biztosítjuk, hogy ugyanannyi élelmet termelünk,” írták a tanulmány szerzői.

A szakértők már rengeteg lehetséges stratégiát kidobtak, az előttünk álló élelem problémákkal szemben, azonban eddig nem jutottak valós egyetértésre, hogy melyik megmaradt stratégia lenne a legjobb. A lehetőségek között van az élelem termelés és a nyersanyag felhasználás hatékonyságának javítása, a víz szennyezés csökkentése, az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése és az organikusabb mezőgazdaság gondolata.

“Az organikus mezőgazdaság az egyik konkrét, viszont erősen vitatott, javaslat a élelem ellátásunk fenntarthatóságának javítására,” írták a kutatók. “Ez a módszer tartózkodik a műtrágyák és a rovarirtók használatától, előtérbe helyezi a vetésforgót és a talaj termékenységére és zárt tápanyag köreire fókuszál.”

Attól függetlenül, hogy az organikus gyümölcsök, zöldségek és más termények jobbak e a számunkra, bizonyítékok vannak arra, hogy jobbak a környezetnek. Mivel az organikus terményekhez nem használnak mesterséges nitrogén alapú műtrágyákat, ami azt jelenti hogy kevesebb felesleges nitrogén savasítja el a talajt és jut be a vízrendszerbe vagy jut éppen a légtérbe ezzel hozzájárulva az üvegházhatáshoz. Ez a módszer kevesebb ember által előállított rovarölő szert használ, amivel kevesebb vegyszer kerül a helyi környezetbe és ezzel kevésbé van hatással a rovarok biodiverzitására – ami azért fontos mivel rengeteg rovarnak fontos szerepe van az ökoszisztémában.

Azonban ezeket az előnyöket elhomályosítja a termelésbeli szakadék a módszerek között – mivel az organikus gazdálkodáshoz nagyobb területre van szükség, mivel a termelésük alacsonyabb a műtrágyákkal ellátott rovarirtó szerekkel védett terményeknél. Ez a nagyobb terület igény újabb erdőirtásokhoz vezethet, amivel rontanának a helyzeten mielőtt még javítanának azon. Azonban még így is lehetővé teheti az organikus gazdálkodás a jövő generációinak ellátását kevesebb környezetre gyakorolt hatással?

“A hozam különbségek miatt, ellentmondó hangok vannak, amik azt mondják, hogy lehetetlen … és vannak olyan hívek, akik azt mondják a hozam különbség nem fontos és legyőzhető,” mondta Adrian Muller, a tanulmány vezető szerzője a Svájci Organikus Mezőgazdaság Kutatóintézettől. “Mi csak egy élelmiszer rendszeri perspektívából akartuk megvizsgálni a problémát, mivel szerintünk egyszerűen a hozam különbségek vizsgálata nem elég. Fontos megfigyelni a termelést és a fogyasztást együttesen és hogy megnézzük az organikus mezőgazdaság hozzájárul e az élelmiszer rendszerekhez ezen a szinten”

Hogy ezt kiderítsék a kutatók egy az ENSZ Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatain alapuló modellt hoztak létre, azt vizsgálva hogy milyen hatásai lennének az organikus mezőgazdaságra történő átállásnak különböző forgatókönyvek szerint, többek között különböző súlyosságú klímaváltozás, élelem pazarlás és az állatok etetésére használt takarmány falsúlyának változása mellett.

A kutatók arra jutottak, hogy az emberiség igényeit képesek lehetnek ellátni a teljesen organikus mezőgazdasággal, viszont csak akkor ha az élelmiszer pazarlást a felére tudjuk csökkenteni és az állatok etetésére szolgáló egymással versengő takarmánytermelést teljesen felszámoljuk. Mivel ez lényegesen visszafogná az állattenyésztést, ez jelentős változást hozna a jelenlegi húsban gazdag étrendünkben.

A kutatók szerint egy könnyebben megoldható módszer lenne ha termelés 50%-át jelentenék az organikus termények és az élelmiszer pazarlást és az állatok takarmányának termelésére használt területeket is megfeleznénk – több területen termelnének terményeket emberi fogyasztásra.

“Fel kell használnunk az elérhető lehetséges stratégiákat, amikkel rendelkezünk, anélkül hogy az egyik extrémet támogatnánk és a másikat megközelítést kihagynánk,” mondta Muller.

Ehhez eljutni már önmagában egy nagy kihívás, mivel jelenleg a mezőgazdaság töredéke organikus csupán, azonban a kutatók szerint tehetünk pár dolgot addig is, például nitrogént adót vethetünk ki, amivel összeköthető a túlzott műtrágya használat környezeti ára, annak gazdasági árával.

“Úgy gondolom hogy jó úton haladunk,” mondta Muller. “és optimistaként úgy gondolom, hogy igen, valahogy működni fog.”

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.