Az új génmódosító technikával létrehozott mag nélküli paradicsomnak már nincs szüksége méhekre

Egy technika segítségével sokkal több gyümölcsöt is magmentessé tehetnek, aminek nagy előnye hogy a gazdáknak nem kell az egyre fogyatkozó méhpopulációra támaszkodniuk. Az viszont, hogy ezek a módosított termények felkerülhetnek e a szupermarketek polcaira erősen függhet a törvényhozatal álláspontjától a génmódosításban.

Már ma is rengeteg mag nélküli termény érhető el, egészen a banántól az uborkán át egészen a szőlőig, de ezeknek legtöbbje a vak szerencsének köszönhető és nem pedig gondos tervezésnek. A mag nélküli banán például két alfaj véletlen keresztezéséből jött létre, míg több más gyümölcsöt a véletlenszerű mutációk tettek mag nélkülivé. Már paradicsomból is létezik magmentes változat, de a nemesítőknek több évre volt szükség mire sikeresen mag nélkülivé tettek egy fajtát.

Most Keishi Osakabe, a Tokushima Egyetemről, munkatársaival a CRISPR génmódosító technikát vetette be, hogy szándékosan létrehozzák a mutációt, ami miatt elveszítik a magjaikat a paradicsomok. A mutáció következtében a növényben magasabb a auxin hormon szintje, ami stimulálja a paradicsomok növekedését még akkor is, ha a magok nem alakultak még ki.

A CRISPR technika pontosságának köszönhetően a tudósok nem okoztak egyéb nem várt mutációkat a növények más részein. Az egyetlen szembetűnő különbség a mutáns növények és az eredetiek között, az hogy a mutánsok levelei sokkal egyszerűbbekké váltak. Ez azért következett be mivel az auxinnak a levelek kialakulásában is szerepe van.

“Eddig még nem kóstoltuk meg őket, de elméletileg az ízük ugyanolyan mint az eredetinek,” mondta Osakabe.

Megszabadítva a magoktól

Már korábban is voltak próbálkozások mag nélküli paradicsomok létrehozására, de a korábbi génmódosítási technikák sokkal pontatlanabbak és időigényesebbek voltak a mai CRISPR-nél.

Néhány “mag nélküli” gyümölcs valójában csak rendkívül apró magokkal rendelkezik, és emiatt továbbra is függ a beporzástól. Azonban a ténylegesen mag nélküli – vagy partenokarp -gyümölcsöknek egyáltalán nincs szükségük beporzásra.

“Így az elterjedésük növelheti az élelmiszer biztonságunkat azzal, hogy kevésbé leszünk kiszolgáltatva az egyre fogyatkozó méh populációnak” mondta Saul Cunningham, az Ausztrál Nemzeti Egyetemről.

A hátrány a gazdáknak, hogy a mag-nélküli növényeket dugványozással lehet csak szaporítani, ami munkaigényesebb folyamat, mint a magról nevelés.

A mag nélküli paradicsom változat tökéletes lehet szószok és krémek készítésére.

“A CRISPER segítségével más terményeket is módosíthatunk, amikhez nem elengedhetetlen a beporzás, és akár más hasznos mutációkat is okozhatunk, mint amilyen a környezeti hatások tűrése,” mondta Osakabe.

Az hogy ezek a mag nélküli variánsok végül a boltokba kerülnek e, erősen azon múlik hogy ugyanazoknak a kritériumoknak mint a korábbi nem pontos génmódosító technikákkal létrejötteknek. Ez lényegesen megemelné a költségeket, és sokan úgy gondolják hogy mivel a technika a természetben előforduló mutációkon alapul, ezért nem is lenne értelme, ezeknek a szigorú szabályok betartásának.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás