Bolygóközi pánspermia a TRAPPIST-1 rendszerben

A TRAPPIST-1 rendszer újonnan felfedezett bolygói a kövekkel utazó mikrobák játszóterei lehetnek.

A halvány csillag 7 bolygója közül három kering a lakható zónában – azon a területen, ahol megfelelő a hőmérséklet, hogy folyékony legyen a víz, amit az eddigiek alapján az élet alapfeltételének gondolnak. A bolygók olyan közel keringenek egymáshoz, hogy a köztük lévő távolság csak a Föld-Hold távolság néhányszorosa.

Ilyen rövid távolsággal, amikor egy meteorit csapódik az egyik bolygó felszínébe, a keletkező törmelékek egészen a másik bolygóig repülhetnek.

Ha baktériumok vagy más életformák kerülnek a törmelék darabokra, és sikeresen átutaznak egy másik bolygóra, ezt a vélt hatást nevezik pánspermiának. Vannak tudósok, akik úgy vélekednek, hogy a földi élet is hasonlóan alakulhatott ki, potyautas mikrobák érkeztek a Marsról.

Manasvi Lingam és Avi Loeb, a Harvard Egyetemről megállapították, hogy ennek az átadásnak a valószínűsége 1000-szer akkora a TRAPPIST-1 bolygói között, mint a Föld és a Mars között.

Több mint repülő kövek

Az élet átjuttatása egy másik bolygóra nem olyan egyszerű, hogy csak egy követ kell áthajítani. A potyautasoknak túl kell élniük az űrben lévő vákuumot és sugárzást, amire csak kevés általunk ismert organizmus képes, azonban ebben nagy segítséget jelent a TRAPPIST-1 lakható bolygói közötti kis távolság – ami 100-ad akkorra, mint a Föld és a Mars távolsága.

“Mivel a távolság ilyen rövid, ezért több különböző faj – mikróba vagy egyéb – képes áttelepülni az egyik bolygóról a másikra,” mondta Lingam.

Ez azt jelenti hogyha legalább az egyik bolygón kialakult az élet, akkor az valószínűleg a másik kettő lakható bolygóra is átjutott. A csapat a TRAPPIST-1 rendszert szigetcsoportokhoz hasonlította, és a sziget ökológiai matematikai módszerek segítségével igyekeztek leírni a bolygók közötti migrációt és kihalásokat.

“Nem lepődnék meg, ha ugyanolyan formájú életre bukkannánk mind a három lakható bolygón,” mondta Loeb.

Viszont vannak akik elutasítják ezt a feltevést.

“A munka érdekes, de a bolygók nem szigetek, még akkor sem ha közel vannak egymáshoz,” mondta Valeria Souza, a Mexikói Nemzeti Egyetemről. “Még a földön is nehéz dolguk van a fajoknak, ha egy másik szigeten akarnak megtelepedni és ha mégis sikerrel járnak az evolúció valószínűleg egy másik úton folytatódik a számukra,”

Három kockadobás

Maga a pánspermia elmélet is szintén elég bizonytalan. Ha a mi naprendszerünkben ez nem történt meg, a tény hogy a TRAPPIST-1 rendszerben 1000-szer valószínűbb, nem jelent túl sokat.

“A pánspermia számszerűsítése érdekes gondolat – de az, hogy valóban létrejöhet-e, még egy olyan dolog, amiben bizonytalanok vagyunk,” mondta Lisa Kaltenegger, a Carl Sagan Intézet igazgatója.

Azonban a pánspermiához nem feltétlenül szükséges élő organizmusokat mozgatni, ha molekuláris építőelemek, mint a víz vagy egyszerű fehérjék, képesek átutazni a bolygók között, akkor az esély hogy életet találjunk mindhárom szomszédos bolygón, lényegesen magasabb.

Amennyiben tényleg van élet a TRAPPIST-1 bolygóin, főleg ha több mint egyen, hatalmas lehetőséget nyújthat az élet kialakulásának és fejlődésének vizsgálatára.

“Az igazán lenyűgöző történet az lenne ha mindhárom bolygón egymástól függetlenül alakult ki az élet, így láthatnánk, hogy a természet milyen különböző dolgokra képes,” mondta Kaltenegger.

“A kockákat háromszor guríthatjuk TRAPPIST-1 rendszerben, így az esélyeink sokkal jobbak,” mondta Loeb.

Forrás: arxiv.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.