Genetikai bizonyítékot találtak, hogy a viking harcosok között nők is voltak
Sze09

Genetikai bizonyítékot találtak, hogy a viking harcosok között nők is voltak

Az Uppsala és a Stockholm Egyetem kutatói új DNS alapú bizonyítékot találtak arra, hogy nők is voltak a viking harcosok között. A híres Svéd Vikingkori Temető feltárása megmutatta, hogy a háborúban nem csak férfiak vettek részt, hanem nők is elérhettek akár magasabb rangot is a harcmezőn. A tanulmányt a 10. század közepén virágzó Birka viking település temetőjének egyik leghíresebb sírjában talált maradványokon végezték el. A...

elolvasom
A hasonló alkatú modellek képeivel már rövid idő alatt is megváltoztatható az ideális nőről alkotott képünk
Sze05

A hasonló alkatú modellek képeivel már rövid idő alatt is megváltoztatható az ideális nőről alkotott képünk

Egy kis brit kutatócsapat arra jutott, hogy az emberek tökéletes női testről alkotott képén, mindössze 15 percnyi képnézegetés is lényegesen változtathat. A tanulmányban a kutatók azt igyekeznek kideríteni, hogyan befolyásolható a tökéletes testről alkotott kép a modern médiának nem kitett emberek körében. Hogy ezt kiderítsék milyen hatást gyakorolnak a vékony nőkről készült képek az emberekre, a kutatók a nicaraguai Szúnyog Partra...

elolvasom
Egy lábnyom átírhatja az emberi fejlődés történetét
Sze03

Egy lábnyom átírhatja az emberi fejlődés történetét

Egy Krétán talált emberi lábnyom felfedezése próbára teheti az emberi fejlődésről kialakult narratívánkat. A 20. században Afrika déli és keleti részén felfedezett Australopithecus maradványok óta az emberek eredetét Afrikából származtatjuk. Egy nem túl régen felfedezett maradvány ezen a területen, a mára már ikonikus 3,7 millió éves Laetoli lábnyom, ami már emberhez hasonló lábakat mutat és a felegyenesedett járásról is számot ad. Ez...

elolvasom
Először figyelték meg, hogy az agyunk hogyan raktározza el az emlékeket
Sze02

Először figyelték meg, hogy az agyunk hogyan raktározza el az emlékeket

Amíg álmodozunk az agyunk keményen dolgozik. Most először a tudósoknak sikerült megmutatni, hogy az emberi agy hogyan játssza újra ilyenkor az emlékeket és iktatja be őket a hosszú távú emlékezetbe. A patkányokon végzett korábbi felmérések azt mutatták, hogy az emlékek létrejötte a hippokampusz agyi területen történik, olyan módon, hogy az agy az élményekhez köthető aktivitási mintákat játssza újra. Például ami a patkány agyában...

elolvasom
A túl hosszú alvás rémálmokat okozhat
aug24

A túl hosszú alvás rémálmokat okozhat

A rémálmokat senkinek nem kell bemutatni, azonban a tudósok szerint ha el szeretnénk kerülni őket jót tesz ha kevesebb mint 9 órát alszunk egy éjszaka. Az emberek gyakran szenvednek rémálmoktól felkavaró eseményeket követően, azonban a rémálmok kutatása eddig főleg poszt traumatikus stressz szindróma (PTSD) vizsgálatára terjedt ki. Viszont a tény, hogy szinte mindenki találkozik velük arra ösztönözte Stephanie Rek-et, az Oxford...

elolvasom
Egy új tanulmány nem talált felső határt az emberi élettartamnak
aug23

Egy új tanulmány nem talált felső határt az emberi élettartamnak

Emma Morano áprilisban távozott az élők sorából. Az olasz származású nő 117 éves korában vesztette életét, halála előtt ő a legöregebb elő ember volt a Földön. A Morano-hoz és a francia Jeanne Calment-hez – aki 122 évet élt –  hasonló szuper-százévesek létezése már hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat. Egy korábbi tanulmány szerint az emberi maximális élettartama 115 év körül éri el a csúcsát. Azonban most a McGill...

elolvasom
Egy új terápia segíthet a krónikus halogatóknak
aug21

Egy új terápia segíthet a krónikus halogatóknak

Kaptuk már azon magunkat, hogy egy fontos és sürgős dolog helyet szinte bármi mással foglalatoskodunk csak azért, hogy azzal ne kelljen? A kognitív viselkedési terápia segíthet rajtunk. “Mindenki halogat,” mondta Alexander Rozental, a Stockholm Egyetemről. “Ez egy mindennapi jelenség. Általában nem okoz többet mint egy kis bosszúság és ingerültség.” Azonban azok az emberek akik gyakran halogatnak azt mondják,...

elolvasom
A hosszútávú kannabisz használat megváltoztatja az agy oxigénfelvevő képességét
aug15

A hosszútávú kannabisz használat megváltoztatja az agy oxigénfelvevő képességét

A Texas Egyetem BrainHealth Központ kutatóinak új felfedezése szerint a THC, ami a kannabisz fő pszichoaktív hatóanyaga, közvetlen kapcsolatban lehet azzal, hogy az agy hogyan használja fel az oxigént. Francesca Filbey, a BrainHealth Központ függőségekkel kapcsolatos idegtudományokért felelős részlegének igazgatója által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a hosszútávú kannabisz használóknál nagyobb az agy vérellátása és bizonyos...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás