A fizikusok megfigyelték Maxwell démonját akció közben
Júl06

A fizikusok megfigyelték Maxwell démonját akció közben

Egy úttörő felfedezés betekintést enged “Maxwell démonjának” elméjébe. A Maxwell-démon egy gondolatkísérlet, amelyet James Clerk Maxwell skót fizikusról (1831–1879) neveztek el, aki 1871-ben adta közre először. A „démon” egy olyan elképzelt elméleti lény vagy szerkezet, amelynek működése, megkérdőjelezné a termodinamika második főtételének érvényességét. A „Maxwell-démonnak” elnevezett elméleti felvetésből adódó fizikai...

elolvasom
A proton könnyebb mint eddig gondoltuk
Júl05

A proton könnyebb mint eddig gondoltuk

A proton veszített egy kicsit a tömegéből. Egy új tanulmány szerint, ami igyekszik eddig nem látott pontossággal meghatározni a tömegét azt találta, hogy a szubatomi részecske egy százalékának 30 milliárdomod részével könnyebb mint azt korábban gondolták. Az összes atom tartalmaz legalább egy protont, így annak méretének, tömegének és a töltésének a pontos ismerete segíthet magyarázatot adni a fizika nagy kérdéseire, mint például hogy...

elolvasom
Hogyan hat a kvantum Zénón hatás Schrödinger macskájára
Júl03

Hogyan hat a kvantum Zénón hatás Schrödinger macskájára

Valószínűleg a legtöbb ember hallott már Schrödinger macskájáról, egy gondolatkísérletről, amely Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződik. A kísérletben egy macska, egy olyan mechanikával felszerelt dobozba van zárva, ami egy rádióaktív anyag lebomlásakor aktiválódik és sugárzást enged ki. A dobozba való nézéssel összeomlik az atom hullámfüggvénye – ami matematikailag jellemzi az állapotát – és a...

elolvasom
A csillagok mint véletlen szám generátorok próbára tehetik a fizika alapjait
máj17

A csillagok mint véletlen szám generátorok próbára tehetik a fizika alapjait

A csillagok, kvazárok és más égitestek véletlen módon bocsátanak ki fotonokat s most ennek felhasználásával hoztak létre egy véletlen szám generátort, ami képes milliónyi véletlen szám létrehozására másodpercenként. A számok ilyen mértékű előállításának több felhasználási területe is lehet, mint amilyen a kriptográfia és a számítógépes szimuláció. Azonban a tanulmányt végző kutatókat nem csak ez érdekli; a fizika alapköveit is...

elolvasom
‘Negatív tömegű’ részecskéket hoztak létre
ápr18

‘Negatív tömegű’ részecskéket hoztak létre

A Washington Állami Egyetem fizikusai egy olyan folyadékot hoztak létre, melynek a tömege negatív. Ha meglökjük, az összes más fizikai tárgyhoz képest, nem a lökés irányába fog elmozdulni, hanem éppen azzal ellenkezőleg. “A jelenség csak ritkán hozható létre laboratóriumi körülmények között és segíthet a kozmosz néhány kihívást jelentő összefüggésének megértésében,” mondta Michael Forbes, az egyetem fizika és csillagászat...

elolvasom
A grafén alapú szűrő ihatóvá teszi a tengervizet
ápr04

A grafén alapú szűrő ihatóvá teszi a tengervizet

A grafén oxid iránt már korábban is nagy reményeket fűztek a kutatók, mint az új szűrőtechnológia alapja. Mostanra ez valósággá vált, mivel sikerült olyan rendszert kifejleszteni, amivel a sót is képesek kiszűrni a vízből és ezzel akár több milliónyi ember vízellátása is megoldhatóvá válhat. Az új felfedezés Manchester Egyetem kutatóinak a munkáját dicséri, akik rájöttek hogyan oldhatják meg a korábbi próbálkozások buktatóját. A...

elolvasom
A kvantumvilágban elhomályosul az idő
Már10

A kvantumvilágban elhomályosul az idő

Amikor időt mérünk, általánosan azt gondoljuk, hogy az órára nincs hatással a téridő, és hogy az időt végtelen pontossággal tudjuk megállapítani az űr bármely pontján. Azonban összevetve a kvantum mechanikát és Einstein általános relativitás elméletét, a Bécsi Egyetem és Ausztriai Tudományos Akadémia elméleti fizikusai demonstrálták az alapvető határait az időmérési képességünknek. Minél pontosabb egy adott óra, annál inkább...

elolvasom
Egy új anyag képes a fényt, hőt és a mozgást is elektromossággá alakítani
feb16

Egy új anyag képes a fényt, hőt és a mozgást is elektromossággá alakítani

Az Oulu Egyetem tudósai egy új anyagot fedeztek fel, ami képes a különböző energiafajtákat elektromos árammá alakítani. Az anyag a perovszkit kristályok családjába tartozik, amik ehhez hasonló tulajdonságaikról váltak híressé. KBNNO kémiai formulájú anyag, hőt, látható fényt és a nyomásváltozást is elektromos árammá tud alakítani. Mint a többi perovszkit kristály, a KBNNO is ferroelektromos, és amikor fizikai behatás éri, az anyagban...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás