A méhek szőrszálai ideálisak a pollengyűjtésre
Már25

A méhek szőrszálai ideálisak a pollengyűjtésre

A távolság a méhek apró szőrszálai között, lehetővé teszi a rovarok számára, hogy nagy mennyiségű pollent halmozzanak közéjük és azt gyorsan el is távolítsák. Méhek (Apis mellifera) a testtömegük 30 százalékának megfelelő pollent képesek a testükön hordozni, amit a mellső lábaikkal tudnak később eltávolítani. Hogy számszerűsítsék ezt a folyamatot, David Hu, az Georgia Technológiai Intézettől, munkatársival megmérték a szőrszálakat és...

elolvasom
A felszín alatti mikrobák élete sokkal lassabb
Már24

A felszín alatti mikrobák élete sokkal lassabb

A tengerfenékre folyamatosan hullik a “tengeri hó”. Halott plankton darabkák, rothadó székletanyagok és biológiai maradványok a partról – mindannyian megtalálják az utat az óceán fenekére, ezzel szükséges szerves molekulákat és energiát juttatva a lent várakozó mikrobiális közösségeknek. Idővel ez a hó – az üledék ásvány szemeivel együtt – felhalmozódik, és eltemeti az előző réteget. A dán Aarhus...

elolvasom
A káoszelmélettel előre megjósolható a vörös árapály
Már23

A káoszelmélettel előre megjósolható a vörös árapály

Ez egy rejtély a mélyből: Látszólag előjelek nélkül, vöröses barna alga lepi el a part menti területeket, eldugítva a vízvezetékeket, megmérgezve a halakat és gyakran embereket is. Most a tudósok végre megtalálhatták a probléma nyitját. Összesen 27 év adatát felhasználva és a káosz elméleten alapuló matematikai technikák segítségével a tudósok rájöttek, hogy milyen tényezők játszanak közre a toxikus alga virágzásban ami Kalifornia...

elolvasom
A vidámság ragályos a papagájoknál is
Már21

A vidámság ragályos a papagájoknál is

Nevetés hallatára sok ember ugyancsak nevetni kezd és úgy tűnik hogy a kea papagájok is hasonlóan reagálnak, és játékos viselkedéssel válaszolnak a többi madár hívószavára. Ezzel ők lehetnek az elsők, az emlősökön kívül, akiknél megfigyelték ezt a “fertőző” vidámságot. Raoul Schwing, a Bécsi Egyetemen, munkatársaival kea papagájokat (Nestor notabilis; képen) tanulmányozott az új zélandi vadonban. Egy olyan hangot...

elolvasom
A hőség kisebb emlősökhöz vezethet
Már18

A hőség kisebb emlősökhöz vezethet

Az emlősök a globális felmelegedésre a méretük csökkenésével válaszolhatnak. Az 56 millió éve bekövetkezett Paleocén-Eocén Termális Maximum (PETH) nagy méretű felmelegedési esemény hatására, az emlősök kisebbé váltak. Hogy megvizsgálják mennyire gyakoriak ezek a klímaváltozásra bekövetkező méretváltozások, Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire Egyetemről, munkatársaival négy a wyomingi Bighorn Medencéből származó gyakori faj...

elolvasom
Ezek a halak már közel kerültek a szárazföldi élethez
Már17

Ezek a halak már közel kerültek a szárazföldi élethez

A dél csendes óceáni Blennioidei halak fokozatosan mozognak a szárazföld irányába, hogy megszabaduljanak a vízi ragadozóktól. Ez jól példázza az evolúciót. A halak 400 millió éve kezdtek kimászni a szárazföldre, amivel elindították az evolúciós események láncolatát, ami végül az emberekhez is vezetett. Azonban az ok, amiért ezek a korai halak elhagyták a vizet még tisztázatlan. Nyomok után kutatva, Terry Ord, az ausztrál Új Nyugat...

elolvasom
A növények homok ízűvé válnak, hogy elriasszák az éhes rovarokat
Már15

A növények homok ízűvé válnak, hogy elriasszák az éhes rovarokat

Homokot venni a szánkba elég kellemetlen érzés – és a növények úgy néz ki tudnak erről. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a növények homokszerű ízt alakítanak ki hogy elbátortalanítsák a növényevőket. A fűfélék különösen nagy koncentrációjú szilikont tartalmaznak – néha több mint a száraz tömegük 10%-át – amit a talajból szívnak fel. Ennek egy részét kvarchomokká alakítják, amit a leveleikben tárolnak ezzel...

elolvasom
Rátaláltak a legöregebb növény fosszíliára
Már15

Rátaláltak a legöregebb növény fosszíliára

A növények 400 millió évvel korábban alakulhattak ki mint, ahogyan azt eddig talált fosszíliákból gondoltuk. A legrégebbi maradványok egy többsejtű algától származnak – ami közeli kapcsolatban áll a mai növények őseivel – emellett nagyon ritkák és eddig a legöregebb talált minta korát 1,2 milliárd évre becsülik. Stefan Bengtson, a Svéd Természettörténelmi Múzeum munkatársa, kollégáival együtt az indiai Chitrakoot területén...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás