A vadászó pókók elveszítik a hálószövési képességeiket
jún19

A vadászó pókók elveszítik a hálószövési képességeiket

A Gnaphosidae családba tartozó pókok olyan prédára specializálódtak amely képes visszatámadni, ilyenek például a hangyák vagy éppen más pókok. Ezek a pókok a prédájukat egy szokatlan ragasztószerű pókselyemmel ejtik csapdába, ami eredetileg a pókháló rögzítésére szolgáló selyemből fejlődött ki. Jonas Wolff, a Macquarie  Egyetemről, munkatársaival 11 pókfajt figyelt meg lassított felvételen, hogy jobban megértsék a pókselyemmel...

elolvasom
A hollók akár két hónapig is emlékezhetnek arra aki becsapta őket
jún13

A hollók akár két hónapig is emlékezhetnek arra aki becsapta őket

Ausztriai és svájci tudósok egy kis csapata felfedezte, hogy a hollók képesek akár két hónapig is emlékezni arra az emberre, aki átverte őket. A csapat tagjai erre a következtetésre kísérleti úton jutottak és a különlegese viselkedés hasznára is igyekeznek magyarázattal szolgálni – a vadon élő állatok esetében is. Az szinte köztudott hogy a Corvidae családba tartozó madarak okosabbak a más családokba tartozó társaiknál –...

elolvasom
A globális klímaváltozás a csapadékeloszlást is erősen befolyásolhatja
jún11

A globális klímaváltozás a csapadékeloszlást is erősen befolyásolhatja

Aaron Putnam, a Maine Egyetemről, és Wallace Broecker, a Kolumbia Egyetemről, paleoklimatológiai bizonyítékokat vizsgáltak és azt találták, hogy a termikus egyenlítő – a Föld legmelegebb égöve – északabbra vándorolt egy 14 600 évvel ezelőtti felmelegedés hatására. Ez a felmelegedés világméretűen befolyásolta a csapadék eloszlását. A kutatók szerint egy hasonló változásra számíthatunk a jövőben, annak köszönhetően hogy a...

elolvasom
A középső földkéregben annyi víz lehet mint az óceánokban összesen
jún10

A középső földkéregben annyi víz lehet mint az óceánokban összesen

Egy több japán és német intézet kutatóiból összeálló csapat bizonyítékot talált rá, hogy a középső földkéreg, annyi vizet tartalmazhat mint bolygónk óceánjai együttesen. A kutatók meggyőződtek róla, hogy a kéreg legfelső és a Föld magjához közeli részei viszonylag vízmentesek. Ez azért van mert a kéreg ezen részeinek anyaga nem teszi lehetővé a víz hatékony befogadását. Azonban a középső réteg – 410-660 kilométerrel a felszín...

elolvasom
A klímaváltozás megnövelheti a korallevő állatok számát
jún08

A klímaváltozás megnövelheti a korallevő állatok számát

A korallokat pusztító tengericsillagok fiatal egyedei látszólag többet esznek az alacsony pH-jú vizekben, így a klímaváltozás, ami az óceánok elsavasodásához is vezet, egy új módon is veszélyezteti a korallokat. A töviskoronás tengericsillag (Acanthaster planci) felnőtt egyedei a korallokon lakmároznak, és az elszaporodásuk katasztrofális lehet a korallzátonyokra. Symon Dworjanyn, a Southern Cross Egyetemről, munkatársaival fiatal...

elolvasom
A hatodik tömeges kipusztulás határán vagyunk, de van még remény
jún05

A hatodik tömeges kipusztulás határán vagyunk, de van még remény

Képzeljünk el, hogy búvárként hátrahagyjuk az oxigén tartályunkat merülés közben, vagy hegymászóként a köteleinket mászás közben, esetleg ejtőernyősként a gépből való kiugrás után az ejtőernyőt kinyitás helyett elhajítjuk. A Minnesota és a McGill Egyetem kutatói szerint az emberek jelenleg épp ezt teszik a Földdel, egyre nagyobb lábnyomot hagyva és nem véve figyelembe a más élőlényekre gyakorolt hatásunkat. Mivel függünk a növényektől...

elolvasom
Látható a szíve egy újonnan felfedezett átlátszó békafajnak
jún02

Látható a szíve egy újonnan felfedezett átlátszó békafajnak

Egy újonnan felfedezett üveg béka faj, aminek a mellkasából látni lehet a dobogó szívét, már most veszélyben van az élőhelyén végzett nagy mértékű olaj kitermelés következtében. A Hyalinobatrachium yaku békára egy sor, az Amazonaszi Ecuador alföldön végzett terepmunka és a laborban végzett DNS vizsgálat során bukkantak, az egyedi fizikai és viselkedési tulajdonságaik segítségével. A hátán lévő zöld foltok, hangja és párzási...

elolvasom
A Holocén időszakban nem a mai átlag-hőmérséklet a legmelegebb
jún01

A Holocén időszakban nem a mai átlag-hőmérséklet a legmelegebb

Egy nemzetközi kutatócsapat Kanada északi részén lévő szigetekről – még a 80-as években gyűjtött – jég mintákat vizsgálva arra jutottak, hogy a Holocén (jelenkorban is tartó) időszakban nem a mai a legmelegebb hőmérséklet. Ezen felül a kutatók példátlan hőmérsékleti változásokról számoltak be az elmúlt fél évszázadra visszatekintve. A tanulmány szerzői arra is igyekeznek választ adni, miért van ez. Ennek a változásnak a...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás