Milyen hatással volt Fukushima a világra?
máj07

Milyen hatással volt Fukushima a világra?

“Nem kell aggódnunk,” mondta Nikolaos Evangeliou, a Norvég Levegő Kutatásért Intézettől, aki csapatával egy globális felmérést végzett a japán Fukushima-Daiichi atomerőmű három reaktorának leolvadása által kibocsátott sugárzás hatásairól, amit egy 2011-es szökőár okozott. Evangeliou csapata kiszámolta, hogy a Föld lakossága mennyire volt kitéve a cézium két rádióaktív izotópjának a jelenlegi adatok szerint. Ezek az adatok...

elolvasom
A halak viselkedését a szemükben élő paraziták irányítják
máj06

A halak viselkedését a szemükben élő paraziták irányítják

Egy a hal szemében gyakran előforduló parazita lehet a hajtóerő, a halak viselkedése mögött. Amíg a parazita fiatal, igyekszik segíteni a halat a ragadozók elkerülésében, azonban amint felnő, mindent megtesz, hogy a halat megegye egy madár, melynek szervezetében ezután szaporodni tud majd folytatva az életciklust. A szem métely – Diplostomum pseudospathaceum – életciklusa három állatfajban folyik. Először a paraziták a...

elolvasom
A nőstény szitakötők halottnak tettetik magukat, hogy elriasszák udvarlóikat
ápr29

A nőstény szitakötők halottnak tettetik magukat, hogy elriasszák udvarlóikat

A nőstény szitakötők egy elég furcsa módszerrel szabadulnak meg a kéretlen udvarlóiktól: leesnek az égből és halottnak tettetik magukat. Rassim Khelifa, a Zurich Egyetemről, először a fatörzsvadász acsa (Aeshna juncea) szitakötőknél figyelte meg ezt a viselkedést. Amíg éppen a lárvákat igyekezett gyűjteni az Alpokban, tanúja volt amint egy nőstény szitakötő a földbe csapódik azt őt üldöző hím elől menekülve. A nőstény ezután...

elolvasom
A városi madarak elveszítették az evolúciós diverzitásukat
ápr29

A városi madarak elveszítették az evolúciós diverzitásukat

Az erősen elvárosiasodott környezetben a madarak evolúciós történelme sokkal kevesebb – főleg a kevesebb faj miatt – mint a közeli természetes életterükben. Az egyik módszer arra, hogy egy közösség evolúciós diverzitását felmérjük, hogy összeadjuk az éveket, amik egy faj szétválása óta elteltek. Daniel Sol, a CREAF-től, munkatársaival egy adatbázist állított össze, amiben összesen 1219 madárfaj világszerte 27 területen...

elolvasom
A bélbaktériumok mondják meg, mit egyenek az állatok
ápr26

A bélbaktériumok mondják meg, mit egyenek az állatok

Az agykutatóknak először sikerült megmutatnia, hogy a bélrendszerben található baktériumok “beszélnek” az aggyal, hogy befolyásolják az ételválasztást. A kutatók két olyan baktérium fajt is azonosítottak, amiknek a jelenléte hatással volt a vizsgált állatok étkezésére. Az eddig sem volt kérdés, hogy a tápanyagok és a mikrobiom – a bélben élő baktériumok közössége – hatással van az egészségre. Például, olyan...

elolvasom
Az időjárás lehűlésével felgyorsul a fejlődés
ápr25

Az időjárás lehűlésével felgyorsul a fejlődés

Az evolúció lényeges része a természetes kiválasztódás ami sok mást is magába foglal. Az egyik elképzelést, ami több evolúciós mintát is megmagyaráz, “adaptív radiációnak” neveznek. Ez egy olyan folyamat, aminél a környezet változás miatt létrejövő új erőforrások, kihívások és megüresedések, lehetővé teszik hogy egy közös őstől származó fajok gyorsan szerteágazzanak. Az adaptív radiáció jó magyarázattal szolgál az...

elolvasom
Egy műanyagot evő hernyó segíthet megoldani a problémánkat a szeméttel
ápr25

Egy műanyagot evő hernyó segíthet megoldani a problémánkat a szeméttel

Hernyók jelenthetnek megoldást a műanyag szemét egyre növekvő problémájára. Egy rutinszerű méhkas ellenőrzés alatt, egy spanyol kutatócsapat, egy olyan hernyótípusra bukkant ami úgy tűnik képes a műanyag megevésére. Federica Bertocchini, Cantabria Biomedicina és Biotechnológiai Intézettől, nagy viaszmoly hernyókat távolított el egy méhkaptárból és a méhviasszal táplálkozó kártevőket egy műanyag zacskóba gyűjtötte össze. Egy idő után...

elolvasom
A csupasz földikutyák egy növények által használt módszerrel küzdenek az alacsony oxigénszint ellen
ápr21

A csupasz földikutyák egy növények által használt módszerrel küzdenek az alacsony oxigénszint ellen

Oxigéntől megfosztva a csupasz földikutya képes túlélni úgy, hogy a növényekhez hasonlóan fruktózt kezd termelni. Ennek a folyamatnak a pontosabb megértése segíthet olyan kezelések kidolgozásában, melyekkel például egy szívroham vagy egy agyi infarktus miatt bekövetkező kritikus oxigénhiányban szenvedő betegen segíthetnek. “Ez csak a legújabb figyelemre méltó felfedezés a csupasz földikutyával kapcsolatban, amely egy olyan...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás