Megvan a magyarázat a rejtélyes “hűha!” jelre
jún28

Megvan a magyarázat a rejtélyes “hűha!” jelre

A Planetáris Tudományok Központ (CPS) kutatócsapata végre megoldotta az 1977-es “Hűha!” jel rejtélyét. A tanulmány szerint a jelet egy akkor még ismeretlen üstökös okozta. 1977 augusztusában egy csapatnyi csillagász egy nagyjából 72 másodperc hosszú rádiójelre lett figyelmes, ahogy éppen az eget fürkészték az Ohio Állami obszervatóriumban – amit többen csak “a Nagy Fűlnek” emlegetnek. A jel olyan erősségű...

elolvasom
A földi xenon egy részét üstökösök hozhatták magukkal
jún24

A földi xenon egy részét üstökösök hozhatták magukkal

A bolygónk xenon izotópjainak keveréke egyedi a Naprendszerben, és a nehéz nemesgáz jelentős részének az eredete már hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat. Bernard Marty, a Lorraine Egyetemről, munkatársaival megvizsgálták a 67P/Churyumov–Gerasimenko üstökös által kibocsátott xenont, amiről az Európai Űrállomás Rosetta űrszondája gyűjtött adatokat. A 2016-ban a szonda elrepült az üstökös mellet, és a begyűjtött adatok azt mutatják,...

elolvasom
A Jupiter lehet a Naprendszer legöregebb bolygója
jún15

A Jupiter lehet a Naprendszer legöregebb bolygója

Egy nemzetközi csillagászcsoport felfedezései alapján a Jupiter a Naprendszerünk legöregebb bolygója. Vas meteoritok volfrám és molibdén izotópjainak a vizsgálatával a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium és a Institut für Planetologie kutatóiból összeálló csapat azt találta, hogy a meteoritok két különböző csillagköd forrásból jöttek létre, amik a Naprendszer keletkezése után 1-4 millió évvel különállva léteztek. “A...

elolvasom
Az ALMA az élet építőelemeit fedezte fel, egy naphoz hasonló, újszülött csillag körül
jún09

Az ALMA az élet építőelemeit fedezte fel, egy naphoz hasonló, újszülött csillag körül

Két csillagász csapat az chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) segítségével érzékelt egy prebiotikus, összetett szerves molekulát – metil-izocianátot – az IRAS 16293-2422 csillagrendszerben. Az egyik csapatot Rafael Martín-Doménech, a Centro de Astrobiología-tól, és Víctor M. Rivilla, az Osservatorio Astrofisico di Arcetri-tól, vezették, a másikat pedig Niels Ligterink, a Leiden Obszervatóriutól, és...

elolvasom
Fennmaradhatott az élet egy marsi kráterben
jún02

Fennmaradhatott az élet egy marsi kráterben

A NASA Curiosity roverje már 2012 óta fedezi fel a marsi Gale krátert, és az eddig összegyűjtött adatok több összetételi variációt mutatnak a kráter kőzetében. Joel Hurowitz, a Stony Brook Egyetemtől, csapatával megvizsgálta az adatokat és azt találta, hogy az öregebb kövek látszólag hidegebb időjárás mellet alakultak ki. Ezzel szemben a fiatalabb üledék melegebb és nedvesebb körülményekről számolnak be. A kráter a kutatók szerint a...

elolvasom
Egy új, gyors rádiókitörés tovább mélyíti a rejtélyt
máj13

Egy új, gyors rádiókitörés tovább mélyíti a rejtélyt

Egy nemzetközi űrkutató csapat beszámolt egy új “gyors rádiókitörésről” (FRB) és a jel forrásának meghatározásáról. Az FRB-k aránylag újnak számítanak az űrkutatásban – köszönhetően annak, hogy ezek a rendkívül erős, űrből érkező rádióhullámok csak nagyon rövid ideig vannak jelen, és eddig még egy tudósnak sem sikerült magyarázatot adnia létezésükre. Az új FRB, az FRB 150215 nevet kapta és először az ausztrál Parkes...

elolvasom
Kiderült, hogy miért van oxigén az üstökösök felszínén
máj08

Kiderült, hogy miért van oxigén az üstökösök felszínén

A Caltech egyik vegyész mérnöke, aki általában a számítógépekben használt mikroprocesszorok előállításával foglalkozik, magyarázatot talált a rejtélyre, hogy az üstökösök miért bocsátanak ki oxigént magukból. A felfedezést, hogy az üstökösök oxigént hoznak létre 2015-ben jelentették be a kutatók, akik a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököst vizsgálták az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával. A küldetés nem várt módon molekuláris...

elolvasom
Elképzelhető, hogy nem a legközelebbi csillaghoz tudunk a leggyorsabban eljutni
máj02

Elképzelhető, hogy nem a legközelebbi csillaghoz tudunk a leggyorsabban eljutni

Az égbolton lévő összes csillag közül, gondolhatnánk a Naphoz legközelebbit lenne a legkönnyebb meglátogatni, de lehet hogy mégsem ez a helyzet. René Heller, a Max Planck Intézet a Napenergia Rendszerek Kutatására tudósa, azt mondja, hogy mindössze 69 év alatt elérhetjük az égboltunk legfényesebb csillagát a Szíriuszt, annak ellenére hogy kétszer olyan messze van mint a legközelebb lévő Alfa Centauri csillagrendszer, aminek az elérése...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás