Egymás körül keringő szupermasszív fekete lyukakat fedeztek fel
Júl03

Egymás körül keringő szupermasszív fekete lyukakat fedeztek fel

Először sikerült megfigyelni és lemérni két, a Földtől több százmilliárd fényévre lévő szupermasszív fekete lyukat. A felfedezés az Új Mexikó Egyetem csillagászainak köszönhető, akik már évtizedek óta dolgoznak a felfedezésen. “Már hosszú ideje figyeljük az űrt, hogy találjunk egy keringő szupermasszív fekete lyuk párt, amelyek két galaxis egyesülése során kerültek közel egymáshoz,” mondta Greg Taylor, az UNM professzora....

elolvasom
Japán űrhajósokat küldene a holdra 2030-ig
Júl02

Japán űrhajósokat küldene a holdra 2030-ig

Japán leleplezte az ambiciózus terveit miszerint az ország űrügynöksége űrhajósokat küldene a holdra 2030 körül. Ez az első olyan alkalom hogy a JAXA (Japan Aerospace Exploration Agency) azt tette volna közzé, hogy asztronautákat küld majd a Nemzetközi Űrállomásnál távolabb. A tervek szerint az ügynökség csatlakozna a 2025-ös NASA küldetéshez, aminek a célja hogy egy űrállomást hozzanak létre a hold körül – amit a NASA majd...

elolvasom
Megvan a magyarázat a rejtélyes “hűha!” jelre
jún28

Megvan a magyarázat a rejtélyes “hűha!” jelre

A Planetáris Tudományok Központ (CPS) kutatócsapata végre megoldotta az 1977-es “Hűha!” jel rejtélyét. A tanulmány szerint a jelet egy akkor még ismeretlen üstökös okozta. 1977 augusztusában egy csapatnyi csillagász egy nagyjából 72 másodperc hosszú rádiójelre lett figyelmes, ahogy éppen az eget fürkészték az Ohio Állami obszervatóriumban – amit többen csak “a Nagy Fűlnek” emlegetnek. A jel olyan erősségű...

elolvasom
A földi xenon egy részét üstökösök hozhatták magukkal
jún24

A földi xenon egy részét üstökösök hozhatták magukkal

A bolygónk xenon izotópjainak keveréke egyedi a Naprendszerben, és a nehéz nemesgáz jelentős részének az eredete már hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat. Bernard Marty, a Lorraine Egyetemről, munkatársaival megvizsgálták a 67P/Churyumov–Gerasimenko üstökös által kibocsátott xenont, amiről az Európai Űrállomás Rosetta űrszondája gyűjtött adatokat. A 2016-ban a szonda elrepült az üstökös mellet, és a begyűjtött adatok azt mutatják,...

elolvasom
A Jupiter lehet a Naprendszer legöregebb bolygója
jún15

A Jupiter lehet a Naprendszer legöregebb bolygója

Egy nemzetközi csillagászcsoport felfedezései alapján a Jupiter a Naprendszerünk legöregebb bolygója. Vas meteoritok volfrám és molibdén izotópjainak a vizsgálatával a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium és a Institut für Planetologie kutatóiból összeálló csapat azt találta, hogy a meteoritok két különböző csillagköd forrásból jöttek létre, amik a Naprendszer keletkezése után 1-4 millió évvel különállva léteztek. “A...

elolvasom
Az ALMA az élet építőelemeit fedezte fel, egy naphoz hasonló, újszülött csillag körül
jún09

Az ALMA az élet építőelemeit fedezte fel, egy naphoz hasonló, újszülött csillag körül

Két csillagász csapat az chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) segítségével érzékelt egy prebiotikus, összetett szerves molekulát – metil-izocianátot – az IRAS 16293-2422 csillagrendszerben. Az egyik csapatot Rafael Martín-Doménech, a Centro de Astrobiología-tól, és Víctor M. Rivilla, az Osservatorio Astrofisico di Arcetri-tól, vezették, a másikat pedig Niels Ligterink, a Leiden Obszervatóriutól, és...

elolvasom
Fennmaradhatott az élet egy marsi kráterben
jún02

Fennmaradhatott az élet egy marsi kráterben

A NASA Curiosity roverje már 2012 óta fedezi fel a marsi Gale krátert, és az eddig összegyűjtött adatok több összetételi variációt mutatnak a kráter kőzetében. Joel Hurowitz, a Stony Brook Egyetemtől, csapatával megvizsgálta az adatokat és azt találta, hogy az öregebb kövek látszólag hidegebb időjárás mellet alakultak ki. Ezzel szemben a fiatalabb üledék melegebb és nedvesebb körülményekről számolnak be. A kráter a kutatók szerint a...

elolvasom
Egy új, gyors rádiókitörés tovább mélyíti a rejtélyt
máj13

Egy új, gyors rádiókitörés tovább mélyíti a rejtélyt

Egy nemzetközi űrkutató csapat beszámolt egy új “gyors rádiókitörésről” (FRB) és a jel forrásának meghatározásáról. Az FRB-k aránylag újnak számítanak az űrkutatásban – köszönhetően annak, hogy ezek a rendkívül erős, űrből érkező rádióhullámok csak nagyon rövid ideig vannak jelen, és eddig még egy tudósnak sem sikerült magyarázatot adnia létezésükre. Az új FRB, az FRB 150215 nevet kapta és először az ausztrál Parkes...

elolvasom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás