Egy új kutatás megkérdőjelezi, hogy a Homo nemzetség egy széleskörű klímaváltozás hatására alakult volna ki

Egy új tanulmány, megkérdőjelezi a gyakran idézett feltételezést, hogy az okosabb és technológiailag fejlettebb ősemberek, a klímaváltozás hatására jelentek meg.

Rengetegen gondolják úgy, hogy a rengeteg új állatfaj, köztük a Homo nemzetség első egyedeinek a megjelenését, amelyekről  a 2,8 és 2,5 millió év között afrikai fosszíliák is beszámolnak, egy széleskörű klímaváltozás hatása okozta – mivel az ilyen jellegű változások nagy mennyiségű új faj megjelenését hozhatják magukkal. Azonban W. Andrew Barr, antropológiai docens jelentése szerint, az új fajok megjelenés akár a véletlen műve is lehetett és nem a klímaváltozásé.

Elfogadott tény, hogy a nagyméretű környezeti változások régi fajok kihalásához és új fajok megjelenéséhez vezetnek, amelyek a megkövült maradványokban is tükröződnek. Azonban senki nem szabta meg ennek a jelenségnek a korlátait, aminek köszönhetően nehéz eldönteni, hogy mi számít tényleges eseménynek és mi pedig véletlenszerű fluktuációnak.

Barr egy számítógépes szimulációval igyekezett lemodellezni, hogy a maradványok hogyan alakulnak a klímaváltozás hiányában. A kutatás folyamán hasonló mintákat talált, mint amit az ember megjelenésénél is tapasztaltak. Ez Barr szerint azt jelenti, hogy a tudósok nem veszik kellőképp figyelembe a véletlenszerű minták szerepét az új fajok kialakulásában.

Ennek tükrében a tudósoknak át kell majd gondolniuk a széles körben elfogadott elméleteket az ősemberek értelmi szintjének változásáról.

“Az ötletnek, hogy a génjeink több mint 2,5 millió évvel ezelőttről erednek és egy klímaváltozás eredményeként létrejövő impulzus következményei, hosszú történelme van a paleoantropológiában,” mondta Barr. “A tanulmányom megmutatja, hogy egy ekkora méretű impulzust akár az új fajok kialakulásában lévő véletlenszerű fluktuáció is okozhatott.”

Ez a minta olyan mint a pénzfeldobás, ha száz érmét dobunk fel akkor nagyjából 50 fejre és 50 írásra számítunk. Azonban ha csak 10 feldobást nézünk meg, akkor nagyobb az esélye, hogy valami más arányt látunk pusztán a véletlennek köszönhetően. Ez hosszú távon természetesen kiegyenlítődik de a rövid távú pénzfeldobási sorozatoknál furcsa halmazokat figyelhetünk meg – amikor mondjuk 10 vizsgált feldobásból 7 fejet és 3 írást látunk. Így az időszakos vizsgálatok eltorzíthatják a teljes időszak képét, aminél egy vélt esemény könnyen lehet pusztán egy ilyen véletlen műve.

A tudósok szerint ennek tudatában a feltételezés miszerint a Homo nemzetség egy klímaváltozás hatására jött létre a bizonyítékok összehasonlítása és alapos vizsgálata után már nem állja meg a helyét.

Ez a kutatás felhívja rá a figyelmet hogy a kutatóknak óvatosnak kell lenniük, amikor az emberi fejlődés történetét igyekeznek megfejteni, mivel a képességek amelyek elválasztják az embereket az őseinktől – mint a nagyobb agy – más okok miatt is kialakulhattak.

Forrás: cambridge.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás