Egy új terápia segíthet a krónikus halogatóknak

Kaptuk már azon magunkat, hogy egy fontos és sürgős dolog helyet szinte bármi mással foglalatoskodunk csak azért, hogy azzal ne kelljen? A kognitív viselkedési terápia segíthet rajtunk.

“Mindenki halogat,” mondta Alexander Rozental, a Stockholm Egyetemről. “Ez egy mindennapi jelenség. Általában nem okoz többet mint egy kis bosszúság és ingerültség.”

Azonban azok az emberek akik gyakran halogatnak azt mondják, hogy ez negatív hatással van az életükre – szorongást, bűnösséget és szégyenérzetet okozva. Ha például elhalasztjuk a lefekvést akkor emiatt kevesebb időnk marad aludni, ehhez hasonlóan a halogatásnak is lehetnek komoly egészségre gyakorolt hatásai, például ha az orvoshoz menést halasztjuk el.

Mivel a halogatás nem számít klinikai rendellenességnek ezért nincs is megalapozott kezelés rá. A kutatók ezért igyekeznek kideríteni, hogy a kognitív viselkedési terápia (CBT) képes lehet e segíteni rajtuk.

CBT célja, hogy megváltoztasson egy problémás viselkedést és azt valami hasznosabbra cserélje ki. Ez a kezelés már megmutatta hatását több mentális betegség, mint például különböző fóbiák és a poszt traumás stressz kezelésében,  például hogy megtanítja az embereknek hogyan kell irányítaniuk a légzésüket a szorongás leküzdésére.

Hogy létrehozzanak egy CBT-t a halogatás ellen a csapat, olyan viselkedési formákra fókuszált, mint a célok meghatározása, zavaró tényezők eltávolítása és a siker megjutalmazása. A csapat kutatói úgy azonosították a halogató viselkedést, hogy az önkéntes diákokkal egy kérdőívet töltettek ki – és a halogatásukat 1-től 60-ig értékelték. Az átlagemberek 30-as eredményt értek el így a tudósok csak azokon próbálták ki a kezelést akiknek az értéke 40 felett volt.

Több mint nyolc héten keresztül a kutatók a CBT két különböző változatát tesztelték. Egy heti internetes terápiát biztosítottak a 48 részvevőnek, amiben olvasnivalók, gyakorlatok és tanácsok is helyet kaptak. A másik 12 főt számláló csoport tagjai kéthetente egy személyes terápián vehettek részt.

A kísérlet végén minden résztvevő javulást mutatott.

“Nagy hatást figyeltünk meg,” mondta Rozental. “Az értékeik nagyjából 10 ponttal estek és a kezelés végére 34 százalékuk értékei már hasonlóak voltak az átlaghoz.”

A kutatók további kérdőívekkel azt is igyekeztek kideríteni, hogy a kezelésnek volt e valami más pozitív hatása. Azt találták, hogy a diákoknál enyhe növekedés volt az akadémiai teljesítményükben, a szorongásuk érzetében és az egészségükben is.

Hat hónappal később a csoportterápiában részt vevő diákok további négy pontos javulást mutattak, amíg az internetes verzióban részt vevők valamivel közelebb kerültek a régi szokásaikhoz.

Bruce Fernie, a King’s College Londontól, szerint a halogatás kezelés jó ötlet, amíg azt a ténylegesen problémás halogatók kezelésére használják. Néha jó ötlet elhalasztani egy feladatot, hogy azt késöbb kipihenten a teljesítőképességünk csúcsán végezzük el, ezzel csökkentve a hibák valószínűségét és felgyorsítva munka elvégzését is. Fernie szerint az akaratlan halogatás okoz problémákat.

“Ez kihatással lehet a vizsgaeredményekre és a kapcsolatainkra is. Az ilyen típus kezelése fontos dolog.”

A halogatás a tizenéveseknél és a húszas éveik elején lévőknél a leggyakoribb, ez feltételezhetően azért van mert az agynak a hosszú távú tervezésért felelős része csak a húszas éveinkre fejlődik ki teljesen. A kutatók reményei szerint az általuk létrehozott kezelés az iskolákban és az egyetemeken is megjelenhet majd.

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás