Elképzelhető, hogy nem a legközelebbi csillaghoz tudunk a leggyorsabban eljutni

Az égbolton lévő összes csillag közül, gondolhatnánk a Naphoz legközelebbit lenne a legkönnyebb meglátogatni, de lehet hogy mégsem ez a helyzet.

René Heller, a Max Planck Intézet a Napenergia Rendszerek Kutatására tudósa, azt mondja, hogy mindössze 69 év alatt elérhetjük az égboltunk legfényesebb csillagát a Szíriuszt, annak ellenére hogy kétszer olyan messze van mint a legközelebb lévő Alfa Centauri csillagrendszer, aminek az elérése a kutatók szerint 90 évet venne igénybe.

Egy privát cég már egy ideje reménykedik benne, hogy egy flottányi nagyon vékony űrrepülőt lőnek ki az Alfa Centauri rendszerbe, hogy megvizsgálják a bolygóit. Korábbi becslések szerint a rendszert akár 20 év alatt is elérhetik, ha a fénysebesség ötödével képesek haladni az űrhajók, viszont ezeket a becsléseket úgynevezett elrepüléses küldetésre számolták, aminél az űrhajók csak pár másodpercet töltenek az égitestek közelében és utána rögtön továbbszállnak.

Ez a rövid idő azonban sajnos nem elég arra hogy tényleges megfigyeléseket tegyenek ezért az űrhajónak valahogy le kell lassítania a célegyenes előtt. Idén korábban  Heller egy független kutatóval, Michael Hippke-vel, bemutatták hogy a csillagok fénye hogyan használható napvitorlákkal hajtott járművek lelassítására.

Ez a technika viszont hátrányos helyzetbe hozza az Alfa Centaurit. Egy ilyen küldetéssel akár 140 évbe is telhet egy űrhajó Proxima Centauri csillaghoz juttatása a becslések szerint.

A Szíriusz 8 fényévre van tőlünk – kétszer olyan messze mint az Alpha Centauri – viszont 16-szor olyan fényes, amivel segítheti mind az űrhajó felgyorsulását mind pedig a majdani lassulását.

“Az ötlet innovatív és érdekes,” mondta Avi Loeb a Harvard Egyetemről. “Azonban egy rendkívül vékony vitorlára lesz szükség hogy akár csak a fénysebesség kis töredékét elérjék.”

Ezzel a problémával a csapat is tisztában van és a megoldást az anyagtudomány kutatóitól remélik.

“Egy nagyon könnyű, kemény, hőálló és erősen fényvisszaverő vitorla anyagra van szükségünk amivel akár több száz négyzetmétert is lefedhetünk.” mondta Heller.

Szerencsére szinte naponta fedeznek fel új anyagokat és a grafénhez hasonló rendkívüli – akár pár atomos – vastagságra is kinyújtható anyagok közül is egyre többet ismerünk meg.

Forrás: arxiv.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás