Először figyeltek meg egy csillagközi aszteroidát

Először sikerült a csillagászoknak megfigyelni egy Naprendszeren kívüli csillagközi térből érkező aszteroidát. A megfigyelést az ESO csílei Nagyon Nagy Teleszkópjával végezték és világszerte más obszervatóriumok is bekapcsolódtak.

2017 október 19-én a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp egy halvány fénypontot pillantott meg az égen. Először a tárgy egy tipikus gyorsan mozgó aszteroidának tűnt, azonban az elkövetkező napok megfigyelései segítségével sikerült pontosan kiszámítaniuk a keringését. Ezekből a számításokból egyértelműen látszott, hogy az égitest nem a Naprendszerünkből jött mint az eddigi összes aszteroida és üstökös, amit valaha megfigyeltek, hanem a csillagközi térből. Az égitestet a csillagászok először üstökösnek vélték, viszont az ESO későbbi megfigyeléseikor nem találták üstökös szerű viselkedés jeleit. A tárgyat ezután csillagközi aszteroidának sorolták be és a 1I/2017 U1 (‘Oumuamua) nevet kapta.

“Gyorsan kellet cselekednünk,” mondta Olivier Hainaut, az ESO csapatának egyik tagja. “Oumuamua ekkor már elhaladt az útjának a Naphoz legközelebbi pontjához és visszafelé haladt a csillagközi térbe.”

Az ESO gyorsan bevetette hatalmas teleszkópját, hogy még pontosabban megmérje az égitest pályáját, fényességét és színét. A mérések gyorsasága kulcsfontosságú volt, mivel az aszteroida gyorsan repült a Naprendszer határa felé. Viszont tartogatott még meglepetéseket.

A különböző teleszkópok felvételeinek egyesítésével és különböző filterek felhasználásával a Karen Meech által vezetett csillagász csapat arra jutott, hogy a ‘Oumuamua fényessége drasztikusan akár a tízszeresére is nőhet forgása alatt – 7,3 óránként fordul meg a tengelye körül.

“Ez a szokatlanul nagy eltérés a fényességében azt jelenti, hogy a tárgy nagyon hosszúkás: nagyjából tízszer olyan hosszú mint széles és összetett csavart alakú,” mondta Meech. “Arra is rájöttünk hogy sötét vörös színű, hasonlóan a Naprendszer külső részének égitestjeihez,”

Ezek a tulajdonságok arra utalnak, hogy a ‘Oumuamua egy sűrű, valószínűleg ásványi kőzetekből vagy nagy mennyiségű fémből épül fel, hiányzik belőle a víz bármely formája és a felszíne sötét vörös színét a kozmikus sugaraknak való több millió évnyi kitételnek köszönheti. A csillagászok azt is megállapították, hogy az aszteroida legalább 400 méter hosszú.

A korai keringési számítások szerint az égitest a Vega csillag irányából érkezett – ami a Lant csillagkép északi részén található. Azonban még az aszteroida hajmeresztő 95000 kilométer per órás sebességével is a Vega csillag nem volt annak a területnek a közelében, amikor az aszteroida ott haladt el 300000 évvel ezelőtt. Az ‘Oumuamua valószínűleg már több száz millió éve barangol a Tejútrendszerben és csak a véletlennek köszönhető, hogy a Naprendszerbe jutott.

A csillagászok szerint az ‘Oumuamua-hoz hasonló csillagközi aszteroidákból nagyjából évente egy áthalad a Naprendszeren keresztül, azonban ezek annyira halvány fényűek, hogy eddig egyet sem sikerült észrevenni belőlük. A Pan-STARRS-hoz hasonló pásztázó teleszkópok is csak nem olyan régen váltak elég erőssé ahhoz, hogy észrevegyék a csillagközi aszteroidákat.

“Folytatjuk ennek az egyedi tárgynak a megfigyelését,” mondta Olivier Hainaut. “és reméljük hogy pontosabban meg tudjuk határozni, hogy honnan jön és hová tart ezek után a galaxis túrájában. Most már megtaláltuk az első csillagközi követ és készülünk a következőre!”

Forrás: nature.com | Kép: Institute for Astronomy

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.