Emberi szervek növesztése disznókban? Ne olyan gyorsan.

A vitatott elképzelés miszerint állatokban is növeszthetünk emberi szerveket valósággá vált. Az egerekkel elért sikerekkel szemben, ahol az egér szerveket patkányokban növesztették, attól még nagyon messze állunk, hogy ezt a trükköt az emberi szervekkel is meg tudjuk tenni, nagyobb állatok, mondjuk disznók segítségével. Az eredményül létrejövő ember-állat kiméra nem nő valami jól, és az emberi sejtek a túlélési aránya is igen elenyésző.

Az akadályok nem váratlanok, mondta Joe Zhou, a Harvard Őssejt Intézet munkatársa. De a „rendkívül jelentős technikai nehézségek,” ellenére, mondta, „Optimista vagyok. Szerintem ez az út igen kecsegtető lehet.

Az ember-állat kimérák előállítása sok okból is vitatott, köztük az aggályokkal, hogy az emberi sejtek esetleg megnövelhetik a gazdatestül szolgáló állat értelmi képességeit vagy, hogy a sejtek akár spermává és tojásokká alakulhatnak. 2015.ben az Egyesült Államok Állami Egészségügyi intézete, azt nyilatkozta, hogy biztos nem fog ilyen kutatásokat támogatni. Egy vitafórum után, ahol megvitatták a tudományos és erkölcsi problémákat, az állami ügynökség még 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy januárra tervezi a moratórium feloldását. Ez azonban eddig még nem történt meg és nem teljesen tiszta, hogy a Trump ügyintézés hogyan fogja kezelni a kérdést.

Az ötlet az új kutatás mögött az, hogyha egy másik állatból származó sejtek képtelenek bizonyos szöveteket formálni – például hasnyálmirigyet – a más fajokból átültetett őssejtek még a fejlődési szakaszban elfoglalnák a helyüket és így a szerveket a „donor” sejtek alkotnák. A trükk működik az egerek és patkányok között: Tegnap a kutatók arról számoltak be a Nature tudományos folyóiratnak, hogy sikeresen növesztettek egy egér sejtekből álló hasnyálmirigyet egy patkányba, és hogy ezt a szervet átültetve egy cukorbeteg egérbe, meggyógyították a betegséget.

Ez biztatóan hangzik, de jelenleg még az emberi sejtek nem keverednek valami jól más állatokkal. Magán források felhasználásával, Juan Carlos Izpisúa Belmonte és Jun Wu a san diegoi Salk Intézet a Biológiai Kutatásokért munkatársai, egy új sornyi kiméra kísérletet vezényeltek le, ahol az emberi sejteket disznókba ültették, mivel az ő szerveik nagyjából emberi méretűre képesek megnőni.

Ehhez a kutatáshoz hasonlóan, a kutatók először sikeresen kombinálták a patkány és az egér sejteket: Patkányi embrionális őssejteket ültettek egér embriókba, amikből néhány szervalkotáshoz fontos gén hiányzott. Az eredményül létrejött egér szemei, szíve és hasnyálmirigyében rengeteg patkány sejtet találtak.

Ezután a kutatók megpróbálták az emberi pluripotens őssejteket (újraprogramozott felnőtt sejtek, amik visszanyerték az embrionális sejtek jellemzőit) disznó embriókba ültetni. Miután a kimérákat helyettes anyákba ültették be és hagyták, hogy az embriók 3 vagy 4 hétig fejlődjenek, hogy ki tudják vizsgálni, hogy vajon hol segédkeznek az emberi sejtek. A kutatók összesen több mint 2000 ember-disznó kiméra embriót ültettek 41 helyettes kocába, ami 18 terhességhez és 186 embrióhoz vezetett egy hónappal később. Azonban az embriók nagy része sokkal kisebb volt az átlagnál és növekedésük is lassabb volt, tette közzé a csapat. A kutatók találtak nyomokat az emberi sejtekre, de azok igen ritkák voltak. „Nem túlzás azt mondani, hogy a beolvadtak, de csak nagyon alacsony szinten,” mondta Wu.

Az egyik vélt probléma az lehet, hogy a disznók terhessége mindössze átlagban 114 napig tart (kicsit kevesebb, mint 4 hónap), ami az emberi 9 hónappal szemben igen alacsony. És az emberek is sokkal távolabb állnak a disznóktól mint az egerek a patkányoktól. A gének manipulálása a disznó embriókban – úgy hogy azok ne tudjanak bizonyos szöveteket képezni – nagyobb teret engedhet az emberi sejtek fejlődésének, mondta Wu. Mégis „lenyűgöző” hogy ő és a munkatársai sikeresen találtak élő emberi sejteket még 4 hét fejlődés után is. „Szerintem ez biztató. Mielőtt még elkezdenénk arról álmodozni, hogy hogyan fogjuk ezt a mindennapokban is felhasználni, először ki kell derítenünk, hogy az evolúciós távolság (az ember és disznó között) akadályozza e meg az emberi sejteket abban, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez.”

Zhou is egyetért ezzel. „Egy tiszta határt sikerült azonosítanunk: korlátozott hozzájárulás (az emberi sejteknek az állat fejlődéséhez). De ez csupán csak egy technikai nehézség, amit megoldhatunk egy célzott és értelmes módon.”

Forráswww.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás